Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Kézművesek Pest-Budán és környékén
ti hovatartozásnak) alárendelten fogjuk vizsgálni. A jogi státust mint tényezőt viszont - mivel majdnem direkt módon összefügg a mezőgazdasághoz való kapcsolódással (11. táblázat), illetve a település szerinti hovatartozással (6. táblázat) - a továbbiakban figyelmen kívül hagyjuk. Hasonlóképpen járunk el a céhtagsággal is. E tényezők kevésbé lényegesek, vagy azért, mert hatásuk nem kimutatható (mint például a jogi státus vagy a céhtagság estében), vagy azért, mert többé-kevésbé egyformán jellemzik az egész populációt (mint a mezőgazdasággal való erős kapcsolat). Rátérve most már eredeti célkitűzésünkre, elsőnek a házasodási modell kérdését vizsgáljuk meg. Ennek kapcsán a kézművesek első házasságkötésének korát, a menyasszonyok korát és családi állapotát, a házasfelek egymás közti korkülönbségét, és a házasságot megelőzően a kézművességgel való kapcsolatukat kellett elemeznünk. Mindehhez azonban szükségesnek látszott, hogy adatbázisunkon két módosítást hajtsunk végre. Mivel részben az idegenben történt házasodások, részben egyes esetekben az anyakönyvezés kései megindulása miatt27 nem minden, a táblázatainkban korábban szereplő kézműves házasságkötési adatait sikerült megtalálnunk, ezért az eredeti két magyar falu mellé tettük két további település, Pócsmegyer és Monostor kézműveseinek elérhető 18. századi házasságkötési adatait.28 (így sem kaptunk túl nagy mennyiséget.) Másodszor pedig az esetszámok jelentős csökkenése miatt az iparági bontást a textil- és a ruházati ipari, illetve nem ruházati iparira egyszerűsítettük. A kézművesek első házasságkötési korát illetően a vizsgált települések között nem találunk lényeges különbségeket. Az átlag mindenütt lényegében a 25 évhez áll közel. Mindössze annyi jegyezhető meg, hogy Dunabogdány esetében a leggyakoribb érték (a médián) a 20-24 éves korcsoportra esik, míg a többi helység kézműveseinél a 25-29 évesre, ennek az eltérésnek azonban a kis esetszámok miatt nincs nagy jelentősége. Ugyanezt mondhatjuk el a ruházati, illetve nem ruházati ipari csoport szerinti bontásról is - a kb. 9 hónapnyi eltérés nem tűnik lényegesnek. A menyasszonyok esetében azonban a helyzet némileg más, itt több eltéréssel is találkozunk. Az egyik az életkomál látható: a magyar kézműves-menyasszonyok átlagos életkora házasságkötésükkor 18,6 év, míg a Nagykovácsiban élő németeké 20,4 év. A közel kétévnyi különbség, ha enyhe formában is, de a késői nyugat-európai és korai kelet-európai házasodási minták közötti különbségre emlékeztet.29 Vagyis arra kell gondolnunk, hogy a bevándorolt németek magukkal hozták otthoni házasodási szokásaikat. Hasonló különbség látszik a menyasszonyok családi állapota között is (13. táblázat). Míg a magyar falvakban csak hajadon menyasszonyokkal találkozunk, addig a két német faluban, Dunabogdányban és Nagykovácsiban közel minden negyedik-ötödik ara özvegyasszony. Tehát azt a képet idézi fel, amit a hagyományos nyugat-európai kézműves-háztartás mintájaként vázoltuk fel. Ha az iparági bontásra nézünk, abból megállapítható, hogy a textil- és ruházati iparral foglalkozó kézművesek közt - akiknek kb. háromnegyede német - a fent említett modell jobban tükröződik, mint a többieknél. 27 Dunabogdány esetében a házasságok anyakönyvezése 1723-ban, Tótfaluban 1739-ben, Tőkön pedig csak 1761-ben kezdődött meg. Az anyakönyvezés egyedül Nagykovácsiban indult meg a megtelepüléssel együtt, 1700-ban, bár az első másfél évtized adatai itt sem mondhatók teljesen hiánytalannak. 28 Mind a két falu lakosai középkori eredetű református magyarok, a helységek Tótfalu mellett, a Szentendrei-szigeten, tehát azonos ökológiai környezetben találhatók, adottságaik, gazdálkodásuk is azonos. A pócsmegyeri adatokat Andorka Rudolf készülőfélben levő családrekonstitúciós vizsgálatából nyertük, rendelkezésre bocsátásukért ezúton mondunk köszönetet. 29 HAJNAL 1965. Ezt a különbséget lehetett megfigyelni a birtokos parasztok között is (FARAGÓ 1981a).
