Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
A város és népessége
Évek átlaga A tényleges Az évi átlagos Természetes szaporulat Nettó vándorlási többleta) A vándorlás aránya a népességnövekedésben % Évek átlaga növekedés Természetes szaporulat Nettó vándorlási többleta) A vándorlás aránya a népességnövekedésben % Évek átlaga Fő % Fő A vándorlás aránya a népességnövekedésben % 1877-1880 61 559 3,98 2 359d) 59 020 95,9 1880-1890 135 617 3,66 17 227d) 118 390 e) 87,3 1890-1900 226 974 4,48 68 596 158 678 69,9 1900-1910 147 013 2,00 65 553 81 460 55,4 1910-1920 48 625 0,55 17 731 30 894 63,5 1920-1930 77 188 0,83 2 704 74 484 96,5 1930-1935 54 247 1,08 -4 856 59 103° 109,0 1935-1939 55 151 1,30 -3410 58 561 106,2 1939-1941 49 381 3,66 -845 50 226 101,7 1941-1944g) 70 957 1,78 5 714 65 243 92,0 1944-1945h) -403 120 -24 401 -378 719 -94,0 a) Természetes szaporulattal csökkentett tényleges népszaporulat. Az el- és kivándorlók tényleges adatait nem tartalmazza, csak a vándormozgalom egyenlegét. b) A jogi népesség alapján számítva. c) A jelen lévő polgári népesség alapján. d) Katus László anyakönyvezés alapján számított adatai az 1900 előtti időszakra nézve némileg eltérőek (KATUS 1991). e) Thirring Gusztáv becslése szerint a tényleges bevándorlás 211 ezer fő volt, de körülbelül 26 ezren elvándoroltak, s a bevándoroltak közül igen sokan még a következő népszámlálás időpontja előtt elhaláloztak (THIRRING G. 1925). f) A számított tényleges bevándorlás 226 ezer fő, az elvándorlás 169 ezer fő (ZOLTAI 1943). g) 1944. június 30-i eszmei időpont alapján számítva. h) Az adat az 1944 június 30. és 1945 május 31. közötti időszakot fogja át. Forrás: I. a Függelék II. táblázaténál. A főváros népességfejlődését mutató idősor, illetőleg az évi átlagos növekedés (2. táblázat) újraszámított arányszámai azonban az olvasottaktól némileg eltérő szakaszolást sejtetnek. Eszerint Budapest újkori története öt nagyobb népességnövekedési periódusra bontható. Az első a 17-18. század fordulóján következett be, a török háborúk utáni újratelepedéssel. A második körülbelül az 1780 és 1820 közötti évtizedekben zajlott le. A harmadik, a leghosszabb, az 1840-es évektől egészen az első világháború előestéjéig tartott. A negyedik növekedési hullám az 1930-as évek végén, az ország háborúba sodrását megelőzően kezdődött. Az utolsó szakasz az 1950-1960-as években az erőltetett iparosodással és a „szocialista Nagy-Budapest" mesterséges kialakításával függött össze.
