Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
A város és népessége
BUDAPEST NÉPESSÉGFEJLŐDÉSÉNEK VÁZLATA (1840-1941)1 Bevezető Ha a Budapest történetével foglalkozó legfontosabb irodalmat szemügyre vesszük abból a célból, hogy mit tartalmaz a főváros 19-20. századi népességéről, megállapíthatjuk, hogy ez a téma eddig nem kapott kiemelt figyelmet. A szerzők nem annyira a népességszerkezet és a demográfiai folyamatok elemzését végezték el, mint inkább Thirring Gusztáv és Thirring Lajos hosszabb időszakot átfogó, de nem kifejezetten történeti feldolgozásként készített elemzéseinek eredményeit összegezték.2 Tény, hogy a korábbi statisztikusok munkássága sok tekintetben máig iránymutató, és jelen írás készítése során is nagymértékben ugyanazokra a szerzőkre: Kőrösy Józsefre, Thirring Gusztávra, Thirring Lajosra és Szél Tivadarra kellett támaszkodnunk, mint a 20. század eleji demográfusoknak és a későbbi várostörténészeknek. Feldolgozásaikat azonban igyekeztünk a lehető legteljesebb mértékben áttekinteni, és adataikat, valamint a belőlük levonható következtetéseket néhány ponton újragondolni. Erre a következő problémák sarkalltak: a) A századforduló statisztikusai a kelleténél mostohábban kezelték az 1850-es évekre vonatkozó „osztrák" népszámlálások adatait, és túlzottan építettek Fényes Elek munkásságára mint kiindulópontra. Fényes adatainak megbízhatósága azonban az újabb kutatások szerint gyakran problematikusnak tűnik. b) A hivatásos statisztikusok elemzései elkészítésük időpontjából következően főként az 1880 és 1930 közötti időszakot ölelték fel. Ezzel szemben Budapest népességfejlődésének íve - véleményünk szerint - akkor rajzolható meg igazán, ha az 1840-1940-es évek közötti száz évet egészében át tudjuk fogni. Egyrészt a meghatározó demográfiai változások már jóval 1880 előtt megkezdődtek, másrészt az első világháború utáni évtized sok tekintetben rendhagyó megtorpanást hozott magával, egy 1930. évi záró időpont torzíthatja a változások fő vonalainak megrajzolását. c) A statisztikusok munkái - kivéve egy-két céltudatos elemzést - rendszerint kevesebb figyelmet fordítottak a Budapest környéki települések (agglomeráció) és a főváros népességfejlődésének kapcsolatára, összehasonlítására, elemzéseik során inkább a város és Pest megye jogi-közigazgatási kereteihez ragaszkodtak. Ez bizonyos szempontból természetes, mivel elemzéseik nem annyira társadalomtörténeti, illetve történeti demográfiai feldolgozásokként, mint inkább napi szükségleteket kielégítő hivatali munkaként készültek, megrendelőik pedig az adott közigazgatási keretekben működő 1 A Habsburg Monarchia nagyvárosai: urbanizáció, önkormányzati politika, helyi társadalmi konfliktusok, 1870-1918 című, a Közép-Európa Egyetemen, Budapesten, 1993. december 6-7-én tartott konferencián angolul elhangzott előadás átdolgozott változata. 2 Elsősorban TMrring Gusztáv és Thirring Lajos műveit emeljük ki (THIRRING G. 1925; THIRRING L. 1935a.), ugyanis a Fővárosi Statisztikai Hivatal eredeti, 1857 és 1900 közötti, igen részletes népszámlálási feldolgozásait, illetve az időszaki lakásösszeírásokat, valamint a sok-sok érdekes elemzést és adatközlést tartalmazó Fővárosi Statisztikai Havi Füzetek többtucatnyi évfolyamát már jóval kevesebben vették kézbe.
