Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Család, élet, társadalom a 18-20. században
asszony-plébánia egyébként mintaszerűen vezetett anyakönyve viszont a házasságot kötők életkorának feljegyzéséről feledkezett meg. A szülők nevét gyakran szintén nem közlik az anyakönyvezők, foglalkozásukról nem is beszélve. Ily módon a menyasszonyokkal kapcsolatos számos társadalomtörténetileg fontos elemzési lehetőségtől estünk el. A pontatlan jelölések, a gyakorta ismétlődő nevek és egyes társadalmi rétegek (elsősorban a helyi elit) túlreprezentáltsága miatt célszerűnek láttunk, ha a tanúkra vonatkozó bejegyzések feldolgozásáról is lemondunk. Talán szerencsésebb azonban, ha nem a negatívumokat soroljuk tovább, hanem azt, hogy mit mdtunk megvizsgálni. Először is elemeztük a házasságkötések néhány demográfiai jellemzőjét (kor, szezonalitás, újraházasodás), a férfiak/vőlegények társadalmi és foglalkozási rétegződését, a bevándorlás problémakörét, valamint külön kiszámítottunk néhány demográfiai mutatót a fontosabb, nagyobb létszámú társadalmi rétegekre vonatkozóan. A fenti elemzéseket általában nemcsak a város összességére, hanem az egyes városrészekre is elvégeztük, hogy sajátosságaikról, illetőleg az egyes társadalmi rétegek és foglalkozási csoportok esetleges elkülönült térbeli elhelyezkedéséről (a lakosság szegregációjáról) is kapjunk információkat. A források természetéből adódóan azonban a felsorolt vizsgálati szempontok teljes mértékben csak a férfiak esetében tudtak érvényesülni, mivel a menyasszonyok saját, illetve szülői foglalkozás/társadalmi státusának hiányzó megjelölése miatt nem voltak rétegezhetők. A nőkre nézve inkább csak a demográfiai és vándorlási adatok bizonyultak kiszámíthatónak. Eredményeink tehát lényegében elsősorban a munkaképes/házasságkötés-képes korosztályokra, ezen belül is elsősorban a férfiakra vonatkoznak. Nem szerepelnek benne a nem római katolikusok - ez elsősorban az amúgy is hiányos tabáni adatainkat torzítja tovább, mivel Buda az időben egyetlen nagyobb, nem katolikus felekezeti csoportja, a görögkeletieké szinte kizárólag ebben a városnegyedben élt - és alulreprezentáltnak tűnnek a marginális rétegek, idegenek, valamint a társadalmi piramis másik vége, az elit is. A nemesekről és arisztokratákról feltételezhető, hogy számottevő részük minden valószínűség szerint nem Budán, hanem inkább családi birtoka közelében köthetett, házasságot, és ezzel indokolható, hogy a házassági bejegyzések között viszonylag alacsony számban szerepelnek. A marginálisok és idegenek viszont a „házasodási piacon" feltehetőleg az átlagosnál lényegesen hátrányosabb helyzetben voltak - magyarul kisebb mértékben, a többi társadalmi rétegnél jóval alacsonyabb arányban kötöttek házasságot. Ami a vizsgálat időszakát illeti, az elemzés három év - 1793,1794 és 1795 - anyakönyvi bejegyzéseinek név szerinti feldolgozásán alapul.6 Az átfogott időszak már vizsgálható mértékű adatmennyiséget szolgáltat, viszonylag közel áll Bácskai Vera 1788-1790. évi pestvárosi időmetszetéhez, továbbá egybeesik a Dóka Klára és Nagy Lajos által - némileg eltérő módon -feldolgozott 1793. évi budai adóösszeírás évkörével. Ez utóbbi azért fontos, mert 1771 és a 19. század eleje között megbízható városrészenkénti bontású népességadattal nem rendelkezünk, vagyis az említett adóösszeírás ad arra alkalmat, hogy a budai házasságkötések mint társadalomtörténeti források reprezentativitását egyszerű módon ellenőrizhessük (2. táblázat). Bemutatott számításaink azt jelzik, hogy az 1793-1795. évi házasságkötések és az 1793. évi adóösszeírás két feldolgozása nagyjából hasonló városrészek közötti megoszlást mutat, az észlelhető kisebb különbségek pedig viszonylag könnyen indokolhatók. A Tabánban, illetőleg Újlakon megmutatkozó magasabb adóösszeírási arány azt jelzi, hogy e városrészekben minden valószínűség szerint nagyobb számú nőtlen adózóval (feltehetőleg elsősorban kapásokkal, 6 Az anyakönyvek adatainak kijegyzésével Horváth Rita és Kránitz Zsolt egyetemi hallgatók (Miskolci Egyetem BTI) voltak segítségünkre, munkájukért ezúton is köszönetet mondunk.
