Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Család, élet, társadalom a 18-20. században
az időben már sok szempontból településegyüttest alkot, így lehetséges, hogy aki valamilyen céllal az egyik városba utazott, esetleg a Duna másik oldalán szállt meg. Vagyis igazában a két várost együtt kellett volna vizsgálni, ez azonban a Budára vonatkozó adatok esetlegessége miatt végrehajthatatlan volt (1805-ben egyáltalán nem, 1806-ban is csak elvétve adják meg az ott megszállt idegenek névsorát). A vizsgálat időpontja annyiban okozhatott hibákat, hogy a szinte folyamatosan tartó francia háborúk30 némileg megzavarhatták a Pestre jellemző, békeidőben szokásos migrációs folyamatokat - felboríthatták az utazások szezonális rendj ét, torzíthatták az utazók számát, összetételét: egyes társadalmi rétegek, egyes vándorlási típusok mozgását felerősíthették, másokét gyengíthették. (Ennek kapcsán talán elég, ha itt a katonatiszti réteg mozgásában megmutatkozó ingadozásokra utalunk.) Végezetül egyértelmű, hogy voltak napok, néha egy-két hét is, amikor még a Pestre érkezők adatai is hiányosak, vagy éppenséggel hiányoznak, akár a fogadók adatszolgáltatásának pontatlansága, akár a szerkesztőség figyelmetlensége, esetleg anyagtorlódás miatt. Ez az egyetlen hiba, amelyet - figyelembe véve a vándormozgalom adatainkból kitűnő sajátosságait -becslés útján többé-kevésbé korrigálni mdtunk.31 Első lépésként megnéztük a Pesten megszállt idegenek társadalmi státus szerinti megoszlását (10. táblázat). Az 1805. június 15. és december 31. közötti 524 feljegyzett idegen személy32 között elenyésző, mindössze 4 százalék a külföldiek aránya, a többiek társadalmi összetétele azonban igen sajátos. Kereken 62 százalékuk katonatiszt, akik lakóhelye természetszerűleg nem állapítható meg. A Habsburg Birodalmon belül országhoz vagy tartományhoz nem köthetők, többségüknél csak ezredük nevét adták meg, néhol pedig még ezt sem, beérték rangfokozatuk közlésével. Az idegenek összesen 29 százaléka magyarországi „civil" férfi, nem egészen 6 százalék pedig nő. Társadalmi státusukat/rendi állásukat tekintve sajátos eltéréseket tapasztalunk az előbb említett csoportok között. A Pestre érkezett „civilek" közel kétharmada nemesi származású - ezen belül a nők döntő többsége arisztokrata, míg a férfiak közt utóbbiak aránya csak 15 százalék, viszont közel felük köznemes. A nemesi státus jelölésének hiánya alapján a „polgárosultabb" csoportnak a külföldiek látszanak - többségük a Habsburg Birodalomból vagy a német államokból érkezett kereskedő, hivatalnok vagy értelmiségi, illetve katonatiszt. Utóbbiak esetében azonban a nemesek 20 százaléknál is alacsonyabb aránya nem látszik teljesen reálisnak. Bona Gábor vizsgálataiból tudjuk, hogy közel fél évszázaddal később, a forradalmi magyar hadseregben is a tisztek jelentős százaléka - a törzstisztek több mint 30 Ausztria 1805. augusztus 9-én belépett a Franciaország elleni harmadik koalícióba. Ez a lépése hamarosan ismét háborúhoz vezetett. A helyzet éleződése miatt október 17-én Pozsonyban megnyílt az országgyűlés, november 12-én kihirdették a nemesi felkelést, de még ugyanezen hó 15-én a francia csapatok Pozsonynál átlépték a magyar határt. Néhány héttel később, december 2-án azonban a morvaországi Austerlitznél az osztrák csapatok katasztrofális vereséget szenvedtek, majd rá két napra, december 4-én I. Ferenc császár békét kért Napóleontól. Mindez október és december között sajátos módon befolyásolta a Pest városán átmenő utazásokat, sőt a katonaság nagymértékű ide-oda mozgása adatainkból kitűnően egészen áprilisig eltartott. 31 A becslések során csak az utazók létszámát egészítettük ki a hiányzó napok-hetek átlagos adatait alapul véve, a származás, társadalmi hovatartozás, foglalkozás szerinti adatok korrekciójára nem vállalkoztunk. Adatkiegészítést csak abban az esetben végeztünk, ha az idegenek nevének közlésében összefüggően egyhetes vagy hosszabb hiányt tapasztaltunk. Egy-két új adat nélküli nap, különösen a téli időszakban - figyelembe véve, amit fentebb említettünk, hogy tudniillik itt meghatározott rétegekről és nem az összes vándormozgalomban részt vevőről van szó - ugyanis még nem tekinthető feltéüenül adathiánynak. 32 Amikor az idegenek összességének társadalmi összetételét kívántuk vizsgálni, akkor az osztrák katonai vereséget követő nagymértékű katonai vándormozgalom torzító hatását igyekeztünk csökkenteni, ezért csak az 1805. év adatait elemeztük.
