Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)

Bevezető. A főváros és környéke a számok tükrében

Ez az, amiben véleményünk szerint a történetkutatók számottevő része nem rendelkezik elég tapasztalattal. Lényegében tehát, miközben magunk is valljuk a szöveges források fontosságát, a számszerű megközelítések hiányos volta miatt saját kutatásunkban a másik szemléleti irány felé csúsztunk el. Ezt azonban nem tekintjük többnek, mint olyan túlzásnak, amelyet szükségesnek vélünk ahhoz, hogy egyszer majd a megközelítések, a forráshasználatok és -elemzések sokféleségében a kívánatos harmónia és egyensúly bekövetkezzék. 2. A kötet az 1970-es évek közepe és 1998 között keletkezett, jó húszévnyi, Budapesthez és környékéhez kapcsolható kutatásaink eredményeit fogja össze. Az írások összeállítása módszertani értelemben a sorok írója számára is egyfajta időutazás volt. A kötetben szereplő legkorábban keletkezett tanulmányok még a hagyományos „cédulázós" módszerrel készültek. Az 1980-as évek három, Buda környéki iparosokkal foglalkozó tanulmánya lyukkártyás elemzésekre épült, az 1990-től írott, illetve megjelent tanulmányok pedig már számítógépes korszakunk termékei. Ám az utóbbiak is kétfelé bonthatók. Többségük egy 1988-1989 közötti hosszabb amerikai tanulmányút során megtanult, főként az USA-ban honos Word Perfect (szövegszerkesztő) és Quattro (táblázatkezelő) programok akkor használt változatainak segítségével készült. Az 1994 utáni írások viszont már a hazai viszonylatban domináns Word és Excel programok segítségével jöttek létre. Mindez azt jelentette, hogy a kötet szerkesztése során a tanulmányok kisebb része most került számítógépre, más részét - a többséget - viszont konvertálni kellett. Aki ilyesmivel már szembekerült, tudja, hogy ennek során számos problémával kell megküzdenie. Jelen esetben a korábbi írások számítógépes változatait csak két lépcsőben -köztes programok segítségével - lehetett megmenteni (szerencsére néhány régebbi programváltozatot megőriztünk), a táblázatok számottevő részét, valamint szinte az összes ábrát azonban újra kellett szerkesztenünk. A többletmunka szerencsére nem volt teljességgel haszontalan. Az átalakítások során ugyanis számos kisebb-nagyobb pontatlanságra, hibára derült fény, amelyeket javítottunk (Valószínű persze, hogy így sem sikerült hibamentessé tenni a szöveget, illetve a táblázatokat, de biztosak vagyunk abban, hogy a hibák száma csökkent, és ami maradt, tartalmilag minden valószínűség szerint kevésbé lényeges.) Az új programokba beépített funkciók segítségével, reményeink szerint, szövegünk stílusán is sikerült valamit javítanunk, de hosszú mondatainkért, esetenként nem mindig színes fogalmazásunkért biztosan nem a programok felelősek. A stilizálás során az érthetőség érdekében végeztünk el kisebb változtatásokat a szövegeken, de nem írtuk újra egyiket sem. Azzal sem kísérleteztünk, hogy beépítsük az eltelt 10-20 év újabb kutatási eredményeit. Utóbbit egyrészt nem éreztük volna korrekt eljárásnak (nem akartuk kutatásainkat visszamenőleg „korszerűsíteni"), másrészt a tanulmányok többségének adatközlő, illetve adatfeldolgozó jellege miatt ez nem látszott elkerülhetetlen követelménynek. Szövegeinket alapjában ma is vállalni tudjuk. 3. A kötetben közölt tanulmányok lényegében három kutatássorozat termékei. Legkorábbiak a kézművesség kérdéseivel foglalkozó írások, amelyek a kötet végén találhatók. Mindegyikük egy, a pilisi falvak népesség- és társadalomtörténetével foglalkozó nagyobb kutatássorozat mellékvonulataként - az 1970-es évektől az 1980-as évek végéig tartó időszakban - készült, ezért ezek nagyrészt a szerzőnek a KSH Könyvtár Történeti Statisztikai Kutatócsoportjában töltött korszakához fűződnek.