Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)

Polgári pályák (sorsok)

többször hivatkozott is, ezek azonban nem maradtak fenn. Hogy később e szokását abbahagyta, jelzi, hogy az utazás a polgári élet megszokott időtöltésévé vált számára. Utazási szokásaik inkább nagypolgári, mint középpolgári életformát mutatnak. A habom után az utazások elmaradtak: nyaralásra pedig eleinte távoli rokonaiknál, Félegyházán, majd leginkább Balatonföldváron került sor, ahol az időt általában a tágabb családdal töltötték. A család mindennapi életére vonatkozó fő forrásul a levelek szolgálnak. Mivel az anya betegeskedése, gyógykúrái miatt egyre gyakrabban és egyre hosszabb időre volt távol, elég sok, bár töredékes információval rendelkezünk. A háztartási teendőket elég nagy számú és változó összetételű cselédség és alkalmazott látta el. A felügyeletet - különösen az anya távollétében - a szinte családtagnak számító, és a levelekben igen sűrűn említett Kozl Paulina látta el (e szerepét az 1900-as évek végén Elza vette át). Paulina 14 éves korától szolgált a családnál, először Fuchs Ignác házában, majd Etelka férjhezmenetelétől 1924-ben bekövetkezett haláláig a Havel családnál. Rajta kívül szakácsnőt, szobalányt is tartottak, valamint német és francia nevelőnők váltogatták egymást. Alkalmilag járt a házhoz vasalónő (és feltehetően a kor szokása szerint mosónő is, de őt nem említik a levelekben), és javításokat végző varrónő is. Az öltözködés - amint erről Elza leveleiből is meggyőződhettünk - fontos szerepet játszott a család életében. A házhoz járó varrónő dolga feltehetően az átalakítás és javítás lehetett, a ruhákat részben külföldön (Elza egy ízben levélben köszöni meg a Bécsből küldött mhákat), részben jobb pesti üzletekben vásárolták, alkalmanként jobb helyi varrónőnél varratták. A fiúk is nagy gondot fordítottak ruhatárukra: Béla még a frontról is elég különleges mhákat kért (1914-ben például selyemujjas bőrmellényt, selyem hálósapkát, két garnitúra selyem alsómhát, 1915-ben selyemingeket stb.), gondosan megjelölve azt is, hogy mely üzletben vagy mely szabónál szerezzék be őket szülei. Béla ruháinak megfelelő mosására és vasalására is gondot fordított, ezért Radkersburgban töltött önkéntesi szolgálata idején a mosnivalót hazaküldte. A ruházkodással elsősorban az anya törődött, és úgy tűnik, bőkezűen gondoskodott saját és gyermekei ruhatáráról. Feltehetően költekezőbb volt, mint takarékos férje, aki az ausztriai hegyi kirándulásokhoz vásárolt kalapját Budapesten is hordta, ami - Margit beszámolója szerint- a városban mulatságosan hatott, de azt mondta, hogy ha már megvette, hordani is fogja. E szeretetteljes kritika is érzékelteti, hogy az apa a divatot illetően nem lehetett meghatározó. A takarékos apa némi iróniával kezelte felesége könnyedebb pénzkiadási szokásait, amennyiben Margit 1910-ben írott levelében tudatja anyjával, hogy „a papa üzeni, hogy ő végtelenül meg van hatva a fölött, hogy Mamának egyszer sok a pénze, és Bélával 200 koronát visszaküldött". Havelék barátairól, azokról az emberekről, akikkel társas életet éltek, kevés információval rendelkezünk. A napló és a családi levelezés többnyire csak rokonokról emlékezik meg, Lipót mindegyik gyerekének keresztszülői édesanyja, illetve apósa voltak. A szűkebb rokonságon túl egyedül Holló Lajos országgyűlési képviselővel érintkeztek rendszeresen. E kapcsolat szoros volt: Havel Lipót nagy összegű hiteleket nyújtott számára, a kölcsönt azonban nem kapta vissza. Viszonyuk ennek ellenére mindvégig szívélyes maradt, a család különböző tagjai rendszeresen időztek nyaranta házában. Azonban Holló Lajos is távoli rokonuk volt. A szülők távollétében a rokonok, elsősorban Havel Károlyék foglalkoztak kitüntető figyelemmel a gyerekekkel. Ilyenkor gyakran hívták meg őket ebédre, és Károly felesége sokszor gardírozta a már szinte felnőtt Elzát zsúrokon és egyéb társasági eseményeken. A rokonok egyébként is állandó szereplői a család társas érintkezéseinek. Gyakran vacsoráztak vendéglőkben, többnyire rokoni társaságban. Igaz, hogy az ilyen eseményekről szóló be-