Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)

Kereskedők, adósok, hitelezők, vagyon

NAGYKERESKEDŐK PESTEN A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A kereskedelmi töke jelentős szerepe Magyarország gazdasági életében a 19. század első felében közismert. Ennek ellenére a korszak kereskedelmére vagy akár a kereskedők összetételére, pályájára vonatkozó ismereteink elég hézagosak. Annál több viszont a tévhit, előítélet, a megalapozatlan állítás. Az alábbiakban a magyarországi nagykereskedők elit csoportjának tekinthető pesti nagykereskedők helyzetét és szerepét társadalomtörténeti szempontból megközelítő, még korántsem lezárt vizsgálat néhány fontosabb, talán a gazdaságtörténet számára sem érdektelen következtetését foglaltam össze.' A konjunkturális viszonyok A 19. század első fele a gazdasági konjunktúra és dekonjunktúra váltakozását tekintve durván három, nagyjából egyenlő időtartamú periódusra osztható. Az első az 1790-es évek közepétől az 1810-es évek közepéig tartott: ez a francia háborúk és a kontinentális zárlat kora, a gazdasági konjunktúra időszaka volt. A hadiszállítás hozzájárult számos pesti és ez időszakban még nem Pesten tevékenykedő kereskedő tőkéjének megsokszorozódásához és szélesebb körű kereskedelmi kapcsolatainak kiépítéséhez. A kontinentális zárlat következtében csaknem egy évtizedre Pest vált a gyarmatáru-kereskedelem közvetítő központjává, és ez jelentős mértékben növelte a város kereskedelmi szerepét. A gazdasági konjunktúra fö haszonélvezői a külföldi kereskedők voltak, mivel azt a pesti kereskedők a tőkehiány, a kiviteli vámkorlátozások miatt és nem utolsósorban kellő tapasztalatok hiányában nem tudták kellőképpen kihasználni. Ennek ellenére a nagykereskedelem kibontakozásának, a kereskedelmi tőke nagyobb méretű felhalmozásának lehetőségét ezek az évek teremtették meg a pesti kereskedők számára, és ezek a kedvező piaci lehetőségek vetették meg Pest gazdagságának alapját. A korszak gazdasági fejlődését kortársként elemző Horváth Mihály úgy ítélte ugyan meg, hogy a kontinentális zárlat okozta fellendülés csak „tünékeny jelenet" volt kereskedésünkben,2

másfél évszázad távlatából mégis megállapítható:

e mintegy másfél évtized igen jelentékeny volt a pesti kereskedelem, főleg pedig a nagykereskedelem kialakulása szempontjából. Az 1810-es évek elején e konjunktúra nyomán az országban felgyülemlett kereskedelmi tőkének már mintegy ötöde összpontosult a pesti kereskedők kezében. A francia háborúkat követő agrár- és hitelválság bénítóan hatott az üzleti tevékenységre, számos csődeljárást, fizetésképtelenné válást vont maga után. A helyzetet súlyosbították a kedvezőtlen kiviteli vámok, az örökös tartományok fejlődését pártoló vámpolitika is. Az 1816 és 1830 közötti másfél évtizedben mégis tovább fokozódott a város központi szerepe a bel- és kül-1 A vizsgálat fő forrásául a pesti kereskedőtestületek jegyzőkönyvei és iratai, a pesti tanácshoz a nagykereskedői jog gyakorlása tárgyában beadott folyamodványok, illetve a nagykereskedőkre vonatkozó egyéb iratok (1800-1848), valamint a fennmaradt végrendeletek és hagyatéki iratok (1800-1873) szolgáltak. 2 HORVÁTH 1840. 344. p.