Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
Kereskedők, adósok, hitelezők, vagyon
ADALÉKOK AZ 1840-ES ÉVEK GABONAKERESKEDELMÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ A kereskedelem különböző csatornáit, a helyi és távolsági kereskedelem szervezetét, kapcsolatát kutatva dolgoztam fel Szeged város Tisza-hídi Bizottságának 1843-1847. évi hídnyitási jegyzőkönyveit.1 A jegyzőkönyvek rovatos formában tüntették fel az áthaladó hajók tulajdonosának nevét, lakhelyét, a hajó minőségét és nevét, a kormányos személyét, a hajó rakományát, a rakomány tulajdonosát, valamint azt, hogy a rakományt honnan és hová szállították, mikor adták fel, és mikor ment át a hídnál. Minthogy érdeklődésem homlokterében a nagykereskedelem állt, a forrást e szempontból dolgoztam fel, korántsem aknázva ki belőle a helyi forgalomra, a körzet termelésére, a vízi szállítás szervezetére stb. vonatkozó gazdag adatanyagot.2 Hogy a Szegednél a Tiszán átmenő forgalom egészéről képet nyerjek, az 1843. évi jegyzőkönyv összes adatát feldolgoztam. Ebben az évben a hajón szállított áruk összetétele és mennyisége a következő volt: 727 914 pozsonyi mérő + 24 hajó, 13 luntra és 8793 zsák gabona (búza, árpa, rozs, köles) 42 366 p. mérő + 5 hajó, 11 luntra kukorica 132 278 p. mérő + 2 hajórakomány repce 13 916 mázsa, 1501 szál + 29 hajó és 63 luntra dohány 319 301 mázsa + 350 hordó só 23 150 db gyékény és 8150 db hasura, valamint 1 hajó és 1 luntra ugyanezzel az áruval 4 714 öl és 207 kötés, többnyire hajon szállított fa, valamint 6 luntra meghatározatlan mennyiségű farakomány, ezenkívül 16 000 szálfa, 371 tutaj, többnyire megrakva bognárfával, deszkával, zsindellyel, abronccsal, különböző egyéb faeszközökkel, cserépedényekkel, ősszel némelyik gyümölccsel; egy-egy malomkövekkel vagy ronggyal 22 szállítmány mészkő és homok 7 szállítmány bor és pálinka 44 malomkő 1 060 véka sziksó 29 szállítmány, zömmel Szegedre vagy környékére szállított cserép, flaszterkő, rongy 4 hajó vásári portékával 1 Csongrád megyei Levéltár. Szeged város levéltára. IV. A. 1017. „Jegyzéke azon hajóknak, luntráknak, malmoknak, lápoknak s. a. t., amelly Nemes Szabad Királyi Szeged várossá Tiszai Hid kinyitásakor és Rév-kötél leeresztésekor... évnek lefolyása alatt által keresztül menendenek." 1843-1848. Az 1848. évnek csupán első hónapjaiban vezették a jegyzökönyvet, ezért a vizsgálatot az 1843-47-es évekre korlátoztam. A jegyzőkönyveket egyébként 1853-ig vezették. 2 A forrás vízszállításra vonatkozó adataiból bőven merített GRÁFIK IMRE: AZ áru útja a szállítás forradalma előtt c. tanulmányában (GRÁFIK 1983.) A jegyzökönyvet elsősorban a szegedi kereskedelmi forgalom szempontjából aknázta ki FARKAS JÓZSEF és RÁKOS ISTVÁN (FARKAS-RÁKOS 1985.405-443. p.).
