Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
Kereskedők, adósok, hitelezők, vagyon
Név, foglalkozás Vagyon %-a Összeg Poppin Tamás, ismeretlen foglalkozású 70 4 673 Ft Bluthmayer József fogadós 56 3 756 Ft Bercsényi szürszabóné 54 1 158 Ft Peck Vince dohány készítő* 54 29 916 Ft * BFL FL Test. a. a. 1262, 1329,1241, 111, a. m. 201. a. a. 1493, 1100,1418,1752, 1063,1386,1104, 1148, 1240, 1210, 1359, 1406. Bár feltehető, hogy az iparosok apróbb összegű kinnlevőségei között kifizetetlen számlák ís voltak, mégis a hagyatéki leltárak és betáblázási jegyzőkönyvek adatai egybehangzóan azt bizonyítják, hogy a polgároknak egy szűkebb csoportja nagyobb, vagy legalábbis ugyanolyan lehetőséget sejtett pénzének kamatra való kihelyezésében, mint ingatlanba fektetésében. A betáblázási jegyzőkönyvekből ismert nagyobb hitelezők nevét a hagyatéki leltárak alapján kiegészíthetjük még néhány olyan polgáréval, akik vagyonuk kisebb hányadát helyezték ki ugyan, de követeléseik így is jelentős summát tettek ki. Megemlíthetjük például Drokker Tádé katonatiszt feleségét (előzőleg Koppauer Gottfried pék hitvese), akinek 1790-ben bekövetkezett halála után 25 608 forint értékű kötelezvény maradt; ez vagyonának 37%-át tette ki.17 (Egyébként férje is gyakran szerepelt apróbb összegekkel a betáblázási jegyzőkönyv lapjain.) Schraut Anna pékné az egész vagyonának 40%-át kitevő 12 542 forint értékű kinnlevőséget hagyott hátra.18 Kinczl Mária mészárosné hagyatéki leltára 7640 forint (25%), Mayer Mihály kőfaragóé 5448 forint (29%), s végül Werner Jakab bognáré 4324 forint (27%) kinnlevőségről ad hírt.19 A betáblázási jegyzőkönyvekben szereplő jelentősebb hitelösszegek, vagy a hagyatéki leltárakban említett nagyobb összegű készpénzhagyatékok természetesen nem cáfolják az ország, s ezen belül a pesti polgárok általános tőkeszegénységének tényét. A tőkekihelyezés szerepének növekedése, a földszerzés lanyhulása nyilván elsősorban a város mezőgazdasági termelésének háttérbe szorulására vezethető visza.20 Ugyanakkor az ingatlan szerzését a polgárság továbbra is a tőkebefektetés legbiztosabb módjának tekinti. A házépítésre felvett kölcsönök nagy száma is sejteti, hogy szántók, legelők, majorságok stb. helyett inkább a házbérjövedelemből vagy a telekspekulációból igyekeztek hasznot húzni. Mégis figyelemre méltó körülmény, hogy a polgárok egy része ház, illetve telek vásárlása helyett is inkább kamatra kihelyezve gyarapította a pénzét. Mindez azt sejteti, hogy az osztrák gazdaságpolitika teremtette rendkívül kedvezőtlen viszonyok között is észlelhető a tőke lassú felhalmozódása a polgárság, s ezen belül az iparosság körében is. Pest iparosodását tehát nem kizárólag, s nem is elsősorban a tőkehiány gátolta. A felhalmozott tőke ahhoz valóban kevés volt, hogy akár közvetlenül, akár közvetve, hitel formájában a Valero-manufaktúrához hasonló méretű vállalkozások egész sorát hozza létre, de kisebb ipari vállalkozások megindítására, a termelés korszerűsítésére, bővítésére elegendő lett volna. Az a 17 BFL FL Test. a. m. 229. 18 BFL FL Test. a. a. 1110. 19 BFL FL Test. a. a. 1133, 1516, 1323. 20 NAGYL. 1957. 133-192. p.
