Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
A dunántúli városok társadalma
fordulóján (1786-1822) pedig a legstabilabb rétegnél 20% volt. Fehérváron az iparoscsaládok kontinuitása a 18. században 42%, 1784 és 1828 között mindössze 26% volt.53 Az 1828. évi összeírás alapján nem alkothatunk valósághű képet Kaposvár gazdasági struktúrájáról vagy társadalmi rétegeződéséről. Az összeírás jóval kevesebb földterületet mutat ki, mint a 18. századiak: míg az irtványföldek nagyobb arányú müvelés alá vétele előtt készült 1767. évi összeírás szerint a megművelt földterület 1139 hold szántót és 300 szekér szénát termő rétet tett ki, az 1785. évi összeírás pedig 1216 1100 négyszögöles hold szántót, 519 kaszás rétet és 766 kapás szőlőt tüntetett fel; az 1828. évi mindössze 1244 pozsonyi mérő szántót (az 1785. évinek kb. a felét), 64 kaszás rétet és 268 kapás szőlőt tart nyilván. A művelt földterület nagyobb részét kitevő irtványföldeket nem vették számba, meglétükre csak a megjegyzésekben utaltak. így sem a mezőgazdasági termelés volumene vagy ágazati megoszlása, sem a lakosság vagyoni rétegeződése, vagy az őstermeléssel foglalkozók és nem foglalkozók aránya nem állapítható meg pontosan. A foglalkozási-társadalmi struktúra vizsgálatát pedig nemcsak az nehezíti, hogy az összeírás kategóriái a modem társadalomvizsgálathoz igen kevés támpontot adnak, de az a körülmény is, hogy az adózók a keresőfoglalkozást űzőknek, illetve keresőképes komáknak csak mintegy kétharmadát teszik ki. Az 1773. évi lélekösszeírás54 adatai szerint a kaposvári népesség száma 1859 fő volt, ebből a felnőtt ( 15 éven felüli) férfiak száma 615, ami a népesség 33%-át tette ki. A József-kori népszámlálás 781 tizenhét éven felüli férfit tartott nyilván, ami a népesség 36%-a volt. Ezzel szemben az 1828. évi adójegyzék adózó kategóriáiba sorolt 608 személy az össznépességnek mindössze 20%-át, a 671 főnyi összes adózó is csak 21%-át tette ki; tehát a kereskedő foglalkozást üző férfiaknak mintegy egyharmadára semmiféle adatot nem szolgáltat. Nem tudunk meg semmit a városban huzamosabban tartózkodó nemesekről, a megyei és uradalmi tisztviselőkről (az összeírás mindössze 19 honoratiort tart nyilván), akiknek száma, összetétele, mint már fentebb vázoltuk, igen fontos szerepet játszott a városias fejlődésben. Ezek a rétegek azonban a korabeli összeírások szinte mindegyikéből hiányoznak; míg bizonyos típusú conscriptiók, ha nem is pontos, de legalább részleges adatokat adnak az 1828. évi összeírásból csaknem teljesen hiányzó napszámosokról, cselédekről s egyéb bérből élőkről, akiknek száma és összetétele - különösen abból a szempontból, hogy a mezőgazdaságban s annak mely ágában, vagy a termelés más területén nyertek alkalmazást - fontos mutatója lehet mind a mezőgazdasági termelés volumenének, ámtermelö jellegének, mind az urbanizációs folyamat előrehaladásának. Az 1828. évi összeírás mindössze 18 férfit és 8 női cselédet tart nyilván, ami elenyésző szám az 1773. évi lélekösszeírásban kimutatott és a város népességének mintegy 12%-át kitevő 183 férfi és 46 nőcseléd számához képest. 53 BÁCSKAI 1971.278. p.; BÁCSKAI 1968. 167-168. p.; Fehér Megye Levéltára. Fehérvár. Mesteremberek összeírása 1784. Fehérvár 1828. évi összeírása. 54 A városi szerepkör, a települések vonzáskörének feltárása, város és körzete, város és szomszéd városok viszonyának feltárása új, vagy eddig kevéssé használt forráscsoportok feltárását, újabb módszerek alkalmazását, a gazdasági és társadalmi struktúra komplex vizsgálatát igényli. A jelen tanulmány e tekintetben csak első lépésnek tekinthető, mert a város 18. századi gazdasági-társadalmi struktúrájának árnyaltabb, pontosabb megrajzolásához a megfelelő előmunkálatok hiányoznak. Kaposvár történetének e korszakra is kiterjedő első feldolgozása (BERECZK 1925.) csupán a fontosabb események és aktusok regisztrálására szorítkozik. Zádor Mihály egy évtizeddel ezelőtt megjelent monográfiája (ZÁDOR 1964 ), annak ellenére, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődésre vonatkozóan számos új adatot közölt, adós maradt az adatok alaposabb elemzésével és a történeti összefüggések feltárásával, s így a város 18. századi, 19. század eleji gazdasági-társadalmi karakterének meghatározásával. Az alaposabb gazdaságtörténeti feltárás hiányában a jelen társadalomtörténeti vizsgálat is csak előtanulmányul szolgálhat egy Kaposvár 18. századi fejlődését feltáró monográfiához.
