Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
A mezőváros problematikája
Élelemszerzés céljából indult el a 15. század közepén Szatmári János kassai polgár is Mohi vásárára. Posztóval és egyéb árukkal megrakott szekerét Olnódi Cudar emberei megtámadták, kirabolták, 700 aranyforint kárt okozván neki.201 1424-ben a hatvani vásáron 7 bála vásznat bocsátottak áruba a bártfai kereskedők, ugyanebben az esztendőben Budára 4, Fehérvárra 10 bálát szállítottak.202 Rozgonyi Györgynek a nagyhatvani vásáron vásárolt állatokkal és egyéb holmikkal hazatérő embereit Verőce mellett Lévai László emberei megtámadták és 200 ökröt, lovakat és más állatokat, ruhaneműt, fegyvereket vettek el 200 aranyforint értékben.203 A 14. században a nagymihályi vásáron a Rozgonyiak jobbágyától 100 forint értékű árut vettek el.204 1437-ben Nezsideren négy megye - Pozsony, Mosón, Győr és Sopron - népei cserélték ki termékeiket.205 Cegléden a pesti és budai kereskedők is meg fordultak.206 1 4 1 2-ben Óváron egy pécsi polgártól 4 lovat, gabonát és egyéb árut vettek el 653 aranyforint értékben.207 Külföldi kereskedők is felkeresték a mezővárosok piacait. Körmend 1244. évi kiváltságlevele háború esetére sértetlenséget biztosít az ott tartózkodó német kereskedőknek.208 1388-ban Zsigmond felfüggeszti az óvári és győri kereskedők jogát, hogy letartóztathassák a bécsi és osztrák kereskedőket.209 Az 1449. évi békeszerződés kiköti, hogy Keve, Kazán és Szőnyes vásárát továbbra is látogathassák a török kereskedők.210 Tisztában vagyunk azzal, hogy e néhány szórványos, véletlen adat nem nyújthat alapot nagyvonalú általánosításra. De - legalábbis egyes mezővárosok esetében - arra következtethetünk, hogy vásáraik látogatottsága messze meghaladta a szűk helyi méreteket, s egész országrész vagy különböző országrészek cseréjének fő közvetítő központjaivá váltak. A vásárok látogatóinak sokszor távoli lakóhelye, az idehozott áruk vagy pénz néha igen jelentős mennyisége legalábbis ezt tanúsítja. A városok egyre nagyobb mértékben szállítják ide iparcikkeiket, s ezzel egyidejűleg felvásárolják a saját fogyasztásra vagy kivitelre szánt mezőgazdasági termékenyeket. A távolabbi vidékek árui így a mezővárosok közvetítésével kerülnek a helyi lakossághoz, megkímélve mind a városi kereskedőt a kisebb helyi piacok felkeresésétől, mind a jobbágyokat a távoli városba fuvarozástól. A mezővárosok tehát az árucsere vérkeringésének ösztönzői, frissítői; forgalmas, népes vásáraik révén az árutermelés gócpontjaitól, a civitasoktól távolabb eső vidékek életét is megpezsdítik. A mezővárosi polgárok természetesen nem érték be a házigazda szerepével. Nem elégedtek meg azzal a haszonnal, melyet az idegenek által lebonyolított forgalom és saját áruik kelendősége jelentett. Boruk, marháik, részben iparcikkeik számára mind szélesebb piacra volt szükségük, s ha nem volt lehetőségük közvetlen kivitelre, fel kellett keresniük a külkereskedelemben vezető szerepet játszó városok és mezővárosok vásárait. A bort és marhát exportáló, külföldre járó kereskedők pedig a cserébe behozott külföldi iparcikkeket is egyre szélesebb 201 1461. Dl. 16 315. 202 FEJÉRPATAKY 1885. 198-199., 204. p. 203 Dl. 13 812. (1444). 204 Zs. O. I. 986. sz. 205 Dl. 13 062. 206 Dl. 14 663. 207 Dl. 9957. 208 Lib. Reg. V. 717. 209 Zs. O. I. 628. sz. 210 PESTY 1882-84. II. 207. p.
