Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

A mezőváros problematikája

körben árusították, és egyre szélesebb körzetben vásárolták fel a külföldön keresett exportcikkeket. Az áruikat a szomszédos falvak piacán árusító kézműves-kereskedők mellett a mezővárosi polgárok egy része már nemcsak e szűk körzetben tűnik fel, nemcsak a megszokott utat teszi meg a határon túlra, hanem egyre távolabbi körzetekben bukkan fel. A város meggazdagodása a földesúrnak is érdekében áll: így e helységek hűbéruraik segítségével mind nagyobb kereskedelmi és vámkedvezményeket vívnak ki maguknak. A fennmaradt kiváltságlevelek alapján nyomon követhető egyes mezővárosok piackörzetének tágulása. A körmendiek 1244-ben még csak Vas és Zala megyében közlekedhettek vámmentesen; a 15. század végén feltehetően az egész országra kiterjedő vámmentességüket erősíti meg Ulászló.211

A

vasváriak szintén a 13. században nyerték el e kedvezményt az előbbi két megye területére.212

1261-ben az

újhelyiek hatalmas-Zemplén, Abaúj, Sáros, Ung, Borsod, Szabolcs és Szatmár megyét magába foglaló - területen élvezték e kiváltságot.213

Zsolnának 1321

-ben a város környékére kiterjedő vámmentességet biztosított az uralkodó. 1376-ban polgárai jogot nyertek arra, hogy a királyi udvarba menvén minden vámon szabadon mehessenek át. 1397-ben 10 évi harmincadmentességet kaptak, 1444-ben pedig már az egész országra kiterjedt vámmentességük.214

A

sárváriak 1328-ban Tapolcán, Karakón és Kéren mentesültek a vámfizetés alól, 1341-ben már harmincadot sem fizettek.215

A

sárosiak megyéjük területén,216

a

szikszói polgárok - a Perény iek más jobbágyaival együtt - a recsitei és bozitai vámon élveztek vámmentességet.217

Hasonló kedvezményekre

a 15. században is találunk példát. 1410-ben Léva, 1464-ben Mezőkövesd, 1466-ban Megyer lakói, 1479-ben pedig Egervár új telepesei mentesülnek a királyi vámok,218

Várdai István szentgyörgyi jobbágyai

pedig a debreceni és böszörményi vám fizetése alól.219 Feltehetően hasonló részleges vámmentesség szolgált kiindulópontul számos mezőváros 15. századi, az egész ország területére kiterjedő, a királyi és földesúri vámokra egyaránt vonatkozó mentességnek. E kiváltságot Szávaszentdemeter és (borai után) Szatmár már a 13. században elnyerte.220

A

mármarosi öt királyi város,221

Komárom,"

22

Rimaszombat és

Óvár,223 Modor,224

Cegléd,

225

Rózsahegy,

226

a 14.

században nyert hasonló kiváltságot, míg Hibe,227 211 Hazai Okmt. V. 42.; Lib. Reg. V. 717.; HÁZI 1921-29.1/2. 379. p. 212 Hazai Okmt. V. 60-61. 213 PLEIDELL 1925. 22. p. 214 Fejér, X. 1. 509.; XI. 534-535.; Lib. Reg. XIX. 392.; Dl. 6340. 215 Fejér, VIII. 4. 651, 666.; Dl. 3360. 216 IVÁNYI 1931-32. 53. p. 217 Dl. 70 785. 218 Zichy. X. 277. p; Dl. 16 031, 16 032,20 519. 219 Zichy. XI. 217. p. 220 MÁLYUSZ 1953. 178. p. 221 Fejér, VIII. 3. 354. 222 Uo. 532. 223 Uo. IX. 2. 324. 224 Dl. 6173. 225 Dl. 5301. 226 Lib. Reg. V. 684. 227 Zs. O. II. 3843. sz.