Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

A mezőváros problematikája

Eperjes 15 km sugarú körzetében két mezőváros - Kapi és Somos - tart évi vásárt, az előbbi 1419, az utóbbi 1470 óta.156

Kassát különböző sugarú gyűrűkben

veszik körül a kereskedelemben mind nagyobb szerepet játszó mezővárosok: 30 km sugarú körzetben északról keletre haladva Somos, Szécs,157

délről Gönc,

158

nyugatról Jászó.

159

A

következő 60-65 km sugarú körzetben Nagymihály,160

Kapós,

161

Abara,

162

Lelesz,

163

s végül mintegy 80 km sugarú körzetben Kapi és Tiba,164 Ungvár,

165

Kisvárda,

166

Csetnek,

167

Jolsva,

168

Nagyszombattól alig

20 km-re Galgóc országos vására vonzotta a vásárosokat (piacán ma Nagyszombattól szintén 20 km távolságra levő szentvidiek is megfordultak).169

Pozsony 35 km

sugarú körzetében Szenicen,170

Nezsideren

171

és Óváron172

tartottak

évi vásárt. Soprontól 20 km-re Kismarton173

és

Nagymarton,174

50-55 km-es körzetben pedig Nezsider és Óvár, Babolt,175

Kál,

176

Veresvár,

177

kissé távolabb Monyorókerék1

8

és

Vasvár179

váltak országos vásárok színhelyévé. Hogy tökéletesen megértsük ezt az önmagában is érdekes jelenséget, pontosabban kellene ismernünk a mezővárosi vásárokat látogatók lakóhelyét, valamint az itt gazdát cserélő áruk fajtáit és mennyiségét. Sajnos erre vonatkozóan csak néhány szórványos, véletlenszerű adatunk van. A mezővárosok nem vezettek számadásokat, s ha vezettek is, azok nem maradtak fenn. A vámjövedelmeknek is legfeljebb az urbáriumokban feltüntetett évi összegeit ismerjük. így jórészt a vásártartási és vámmentességi kiváltságok szövegében rejtőző adatokra és a hatalmaskodási ügyek anyagában felbukkanó, sokszor igen érdekes és értékes, de töredékes adatokra vagyunk utalva. Mégis, e töredékes anyag alapján is fogalmat alkothatunk egyes mezővárosok kereskedelmi tevékenységéről. Debrecennek mint Kelet-Magyarország gazdasági központjának szerepe ismert. E mezőváros piacán cseréltek gazdát az Alföld, a Felvidék és Erdély kereskedőinek árui. Állattenyésztése nagy hírű, emellett széles körzet állatállományának felvásárlója és szállítója volt. Jelentőségét növelte, hogy egyes iparágainak, elsősorban szövőiparának termékei országszerte kere-156 CSÁNKI 1897. I. 287. p. 157 1437: évi 2 vásár. Zichy, VIII. 422. p. 158 1511: évi 4 vásár. Dl. 39 969. 159 1394. Fejér, X. 2. 195. 160 1449. CSÁNKI 1897. 338. p. 161 1480. uo. I. 386. 162 1468: 3 vásár (Dl. 16706). 163 1447. CSÁNKI 1897. I. 337. p. 164 1398. Zs. O. I. 5460. sz. 165 1466. Dl. 31 868. 166 1501. Tört. Tár. 1897. 519. 167 1417. Dl. 10 601. 168 1469. Dl. 16 807. 169 1424. WENZEL 1874. 180. p. 170 1437. Dl. 13 062. 171 1354. Fejér, IX. 2. 324. 172 1388-ban 2 évi vásár. Sopron vm. Okit. I. 493. 173 1354. Fejér, IX. 2. 311. 174 1427. Zichy. VIII. 89. p. 175 Dl. 89 059. 176 1421. Dl. 43 051. 177 1402. Zs. O. I. 1993. sz. 178 1448: 2 vásár (Dl. 100 548). 179 1423. CSÁNKI 1897. II. 730. p.