Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Módszertani kérdések

kokra vonatkozóan becslésekre vagyunk utalva. Korábban e becslések az adózó háztartások számán alapultak, s így meglehetősen pontatlanok voltak - nem a szorzószámok helytelen megválasztása miatt, hiszen az újabb, a háztartásnagyságra vonatkozó vizsgálatok eléggé alátámasztották a használt 4-5-ös szorzószám megalapozottságát, hanem - elsősorban azért, mert nem tudjuk, hogy az adózók a városi lakosságnak milyen hányadát ölelték fel, s hogy ez az arány városonként és koronként milyen mértékben változott. Megbízhatóbbnak tűnnek a születésszámon alapuló becslések, amelyek megalapozottsága a 18. század végétől a lélek- és népesség-összeírások adataival összevetve ellenőrizhető. Kevéssé kiaknázottak a 18. század végétől, igaz megszakításokkal, de elég nagy számban fennmaradt lélekösszeírások, majd 1804 után a népesség-összeírások (Conscriptio Populáris) összesítői, amelyek nemcsak a szabad királyi városokra, hanem a megyei összesítőkben a mezővárosokra vonatkozóan is a népességszámon kívül számos, társadalomtörténeti fontosságú demográfiai adatot is tartalmaznak. Mellőzésük annál is érthetetlenebb, mert olyan információkat szolgáltatnak, amelyek más forrásokból nem menthetők. így például a lélekösszeírás az egyedüli forrás, amely megadja a napszámosok és a szolgaszemélyzet számát, a lakosság felekezet szerinti megoszlását, a férfiak és nők számát kis- és nagykorú bontásban, amely tehát adatokat szolgáltat a férfi-nő arány alakulására és, ha durva bontásban is, a lakosság kormegoszlására. Ezekből a demográfiai adatokból, bármennyire elnagyoltak is, kellő elemzéssel következtetések vonhatók le a népességnövekedés forrásairól, munkaerőigényről, a bevándorlók összetételéről, az egyes vallásfelekezetek eltérő demográfiai jellemzőiről. A nagyobb városokban, ahol az összesítők városrészenkénti bontásban tartalmazzák ezeket az adatokat, a napszámosok, illetve nőcselédek városrészenkénti tömörülésének arányaiból következtethetünk a szegények és módosabbak területi elhelyezkedésére, annak változásaira, valamint a vallási szegregáció alakulására vagy hiányára. A népesség-összeírások foglalkozási-rendi kategóriái - az egyháziak és honoráciorok egyértelmű csoportjának kivételével - a valóságos társadalmi vagy foglalkozási megoszlás mérésére alkalmatlanok, de számos nagyon fontos, a társadalmi átalakulás folyamatát tükröző demográfiai adatot tartalmaznak. így belőlük is leolvasható a férfi-nő arány alakulása, a férfiak kormegoszlása részletezettebb bontásban, a nősek aránya a 17-40 éves férfiak között. (A népességösszeírások adatainak felhasználásakor figyelembe veendő, hogy - legalábbis a pesti tapasztalatok szerint - a népesség csekélyebb körére terjednek ki, mint a lélekösszeírások: nemcsak a nemesek nem szerepelnek bennük, hanem feltehetően a napszámosok egy része sem - bár lehet, hogy a különbség a két összeírás lebonyolításának különböző időpontjából adódik.) Kiszámítható belőlük az átlagos háztartásnagyság, az egy házra jutó lakosok száma, amely tükrözi a beépítettség városiasságát. A férfi-nő arány, a nős férfiak számának alakulása, a háztartásnagyságban végbemenő változások - Budapest-Bécs-Prága társadalmának összehasonlító vizsgálata során nyert tapasztalataim szerint - igen sokat elárulnak a városban lezajló társadalmi változásokról. A népesség-összeírások születési és halálozási adatokat is tartalmaznak, ezek megbízhatósága az anyakönyvekkel összevetve még ellenőrzésre vár, és, amennyiben kitöltötték a megfelelő rovatokat, megadják a külföldről bevándoroltak, illetve oda kivándoroltak számát is. Úgy vélem tehát, hogy ezek az összeírások az eddiginél nagyobb figyelmet érdemelnek, és megérik az eddig nyilvántartott példányokon kívül esetleg fennmaradt további összesítők felkutatásának fáradságát. Annál is inkább, mert viszonylag könnyen feldolgozhatók, és például a demográfiai jellemzők változásainak időpontjai alapján kijelölhetők az időmetszetek, amelyekben más források bevonásával mélyebbre ható vizsgálatokat érdemes végezni.