Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Módszertani kérdések

tek vásárlóképes fogyasztó réteget. Annál is kevésbé, mert a kézművesipar termékeinek kínálata a környező többi piacközpont és főleg a szepesi városok részéről is a helyire szűkült vásárlóközönség számára túl bőséges volt. Magasabb szintű egyéb szerepkört egyedül Eperjes töltött be. A 9. csoportba tartozó két város, Máramarossziget és Huszt igen szegény, rossz termésű, jelentős állattenyésztést folytató vidék kis népességű, kezdetleges kézművesiparral rendelkező központjai a megye egyedüli vásártartó helyei voltak. Állatvásáraik nevezetesek: Máramarossziget egyúttal vidékének fontos élelmiszer-, gabonabeszerző helye is volt. A két város azért tudott jelentős vonzásterületet kialakítani, mert a körzetben nem volt jelentősebb piacközpont, és mert a körzet szegény és kis igényű vásárlóit (akik egyébként élelmük egy részét és talán egyéb szükségleti cikkeket is távoli vidéken végzett munkával szerezték meg) szerény kézművesiparukkal is ki tudták elégíteni. A két város között igen nagy a különbség: Huszt csupán uradalmi központ volt, kézművesipara pedig falusi szintű, s kereskedőinek száma is csekély. Sziget viszont megyeszékhely és uradalmi központ, amely kulturális és forgalmi funkciókat is betöltött. Kézművesipara Huszténál jóval fejlettebb volt, kereskedőinek száma is alkalmassá tette a nagy körzet igényeinek kielégítésére. A 4000 lakosú városban 15 nagyobb tőkével rendelkező és 48 kisebb vagyonú, összesen 63 kereskedő működött. Megosztott körzetére Szatmárnémetin és Huszton kívül 2 piacközpont és 1 alközpont vonzása érvényesült. A Huszt megosztott körzetében élő lakosság felerészt Szigetet vallotta másik piachelyének, a többiek Beregszász, Munkács, Nagyszőllős mellett a lengyelországi piacok látogatását is vallották. Két olyan clustert (csoportot) nyertünk, amelybe csak egy-egy város tartozott: Pest-Buda, illetve Rozsnyó. Pest-Buda a piacközpontok között is önálló osztályt alkotott, Rozsnyó azonban a 18, túlnyomórészt kisebb jelentőségű bányaváros-piacközpontból álló csoport egyedüli olyan tagja, amelynek központi helye, szerepköre a városi kritériumoknak megfelelt: a 6000 lakosú város egyház-igazgatási szerepköre mellett oktatási és forgalmi funkciókat is betöltött. Kézművesipara és kereskedelme jelentéktelen volt, az előbbiben, legalábbis ami a mesterségek számát illeti, körzete relatíve fejlettebbnek tűnt, kereskedőt azonban ott egyetlenegyet sem írtak össze. Igaz, Fényes leírásából tudjuk, hogy a lakosok sok településből szállítottak vasat közvetlenül Pestre és Debrecenbe, visszafelé szekereiken gabonát fuvarozva a hegyvidékre. E tevékenységük csak részben pótolhatta a hivatásos kereskedők hiányát. így Rozsnyó 5 nagyobb tőkével rendelkező kereskedőjének és 12 kiskereskedőjének megélhetése biztosítva volt. A város gabona- és sertésvásárát Fényes jelentősnek ítélte, a rozsnyóiak országos méretű kereskedést folytattak viasszal, mézzel, gyertyával és vassal. Jelentős kereskedelmi szerepkörét tanúsítja vonzáskörzetének alakulása: tiszta körzetébe 44 000, a megosztottba 72 000 lakos tartozott. Vonzáskörzetének méretei és arányai a 4. csoportéhoz hasonlók, azonban az e csoportba tartozó városok körzetei jó gabonatermő vidékek voltak, míg Rozsnyó túlnyomórészt hegyvidéki vonzásterülete gabonabehozatalra szorult. A város tehát nem környéke árufeleslegének felvevőhelye, hanem az ideszállított gabona elosztóhelye volt, és ez mind a város fejlődésére, mind a körzetben fekvő településekhez fűződő kapcsolataira rányomta bélyegét. Vonzáskörzete adottságait, a város funkcióit, kézművesipari fejlettségét tekintve még a 7. csoportba sorolt városokéval mutat rokonságot (e csoportba került egyébként Besztercebánya, a másik jelentős központi helyi funkciókat betöltő bányaváros is). Pest-Buda külön csoportba kerülése teljesen érthető, hiszen e két város, mely a fővárosi funkciót együttesen töltötte be (ezért is tekintettük vizsgálatunk során egy központnak) - Buda mint igazgatási központ, Pest mint az ország gazdasági, kereskedelmi központja -, mind szerepkörét, mind az urbanitás fokát, mind vonzásteriileteinek nagyságát és jellegét tekintve a töb-