Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

az inasnak még a nevét sem tüntették fel, esetenként a születési helyet sem jegyezték be. Ezek azonban inkább kivételek voltak, ezzel szemben gyakran, soksz r több éven át hiányoznak a korra és vallásra, valamint a szakmára vonatkozó adatok is. Az 330-as években a felszabadítást sem jegyezték be. Ennek következtében az egész korsza' Dan csupán a származáshelyi összetételt, illetve annak módosulását követhettük nyomon, a vallási és életkori összetételről főleg az 1850-1873 közötti korszakra vonhattunk le következtetéseket. A céhszabályok kötelmeinek lazulására utal az a tény is, hogy igen gyakori volt az egyidejű szegödtetés és felszabadítás esete, nemcsak a mesterfiúknál, ahol ez szinte általános gyakorlat volt. A szegődtetési azonban más esetekben is csak ritkán jegyezték be a tanulóidő kezdetekor, általában fél évtől két évig terjedő idő után került erre sor, utalással a már letöltött tanulóidőre. 1830 és 1871 között a céh összesen 1707 inast szegődtetett. Az inasszegődtetések száma -tízéves bontásokban - a következőképpen alakult:8 Időszak Inasszegődtetések száma 1830-1839 134 1840-1849 162 1850-1859 674 1860-1869 662 1870-1871 46 Ismeretlen 29 A szegődtetések megugrása a század közepén (az összes szegődtetések több mint háromnegyede az 1850-69-es két évtizedre esik) - még ha számolunk is a korábbi időszak alulregisztráltságával - kétségtelenül a szakma növekvő vonzását mutatja, és egyúttal cáfolja azt a közhelyszerű állítást, hogy a 19. század gazdasági folyamatai (a gyáripar kialakulása, a külföldi iparcikkek versenye) a kézművesség hanyatlását idézték elő. A lakatosmesterség növekvő vonzása nyilván a kereslet növekedésével, részben a korszerű technikák alapjául szolgáló mesterségbeli tudás megszerzésével magyarázható, azaz az egyes szakmák szelektíven alkalmazkodtak az új körülményekhez. 72 esetben nem jegyezték be az inas születési helyét, 50 esetben (főleg a megye vagy ország megjelölése nélkül megadott gyakori helynevek, részben az írnok által rosszul értett és felismerhetetlenül torzított bejegyzések miatt) a származáshely nem volt lokalizálható. Az ismert származáshelyü 1585 inas 46%-a pesti, 5%-a budai, 4,5%-a óbudai születésű volt, azaz a helyi születésűek aránya jócskán meghaladta részesedésüket az összlakosságban, a polgárságban, illetve a házasulok körében. További 13% a közvetlen környékről - Pest megyéből ( 10%) és Fejér megyéből (3%) - származott, további 11 % a Jász-Kun kerületben, illetve az 29 esetben csak a felszabadítás időpontját jegyezték be, amely 1852-1856 közé esett, az átlagos 3-4 év tanulóidőt figyelembe véve a szegődtetésekre az 1850-es évek elején kerülhetett sor.