Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Módszertani kérdések

nyával magyarázható. E csoport körzeteiben - az egy főre jutó legelő- és rétterület minden csoportnál kisebb arányából következtethetően - az állattenyésztés jelentéktelen lehetett. Mindkét csoportba túlnyomórészt gyengén fejlett központok kerültek, és a körzetek kézművesipari-kereskedelmi szintje is igen alacsony: a 7. csoportban a körzetek szintje megegyezett a központokéval, vagy azt relatíve meghaladta, míg a 8.-ban a központokénál fejletlenebb volt. A 9-10. csoportba zömmel a rossz mezőgazdasági adottságú, jelentéktelen kézművesiparral rendelkező körzeteket vonzó, belső fejlettségüket tekintve nagyon gyenge piacközpontok kerültek. A 9. csoport körzeteiben - az egy főre jutó legelő- és rétterület arányából következtethetően - jelentős állattenyésztés folyt, és a körzetek kézművesipara a központokét meghaladó vagy azzal egyező volt. Összevetve a piacközponti funkció erőssége alapján kialakított rangcsoportok és a clusterek (csoportok) állományát, kitűnik, hogy a nagyon erős piacközponti funkciót betöltő piacközpontok mind az 1-4. clusterbe tartozó központokból kerültek ki, a gyenge és igen gyenge funkciót betöltők pedig, egy kivételével, az 5-10. clusterből. Az erős és közepes erősségű piacközponti funkciót betöltő központok eloszlása a clusterekben már nem ilyen egyértelmű: az erős funkciót betöltők állományának csak 54%-a tartozott az 1-4. clusterbe. A közepes erősségű gyakorlók zöme (77%-a) a 4., 5. és 7. cluster között oszlott meg, 21%-uk pedig az átmenetet alkotó 5. clusterbe sorolódott. E sajátos alakulást a csoportosítás eltérő szempontjai magyarázzák. A clusteranalízis ugyanis a piacközpontoknak és körzeteiknek eltérő típusait mutatta ki, érzékenyen differenciálva közöttük a vonzáskörzet termelési adottságai szerint. Nemcsak az előző vizsgálatban figyelembe nem vagy kevéssé figyelembe vett mezőgazdasági termelést illetően, hanem a központ és a tiszta körzet kézművesipari-kereskedelmi fejlettségét is sokoldalúbban figyelembe véve, hiszen a clusteranalízis nagyobb árnyaltságára jellemző, hogy az osztályozás alapjául szolgáló faktorok sokkal több eredeti változóval mutattak szorosabb összefüggést, mint a piacközponti funkció erőssége alapján képzett csoportosítás alapjául szolgáló faktorok. A két osztályozásnak nemcsak a szempontjai különböztek, hanem a céljaik is eltértek. Első vizsgálatunkban a piacközponti funkció érvényesülésének erőssége volt a rangsorolási osztályozás alapja, amit részben a vonzásterület nagyságával, részben a központ által nyújtott lehetséges szolgáltatások gazdagságával (központ fejlettsége) és a körzet potenciális igényeivel (körzet fejlettsége) fejeztünk ki. A figyelembe vett változóknak a fele a körzet nagyságára (népességszámára) vonatkozott, amely így az osztályozás meghatározó tényezőjévé vált, míg a jelen vizsgálatban e tényezőnek jóval kisebb szerep jutott. (Az /. táblázatban kimutatott 0,5-nél magasabb faktorsúlyú 50 változó közül csak 7 [14%], a szorosabb összefüggésre utaló 0,6 feletti faktorsúlyú 33 változó közül pedig 5 [15%] vonatkozott a körzet nagyságára.) A vonzáskörzet nagysága a piacközpontok különböző típuscsoportjainál is eltérően alakult, de - különösen az 5-10. csoportnál - a különbség csekélyebb volt. A központi funkció hatósugarának elsődleges mutatója viszont a vonzott népesség volt, és csak e nagyságrenden belül jelenthetett különbséget a körzeti lakosság eltérő eladó- és vásárlóképessége. A rangcsoportok állományának összetételéből is következtetni lehetett arra, hogy az eltérő termelési adottságokkal rendelkező vidékek azonos erősségű piacközponti funkciót betöltő központjai egymástól igen különbözőek. Ezt az előző vizsgálatkor még csak inkább érzékelt, de bizonyítani nem tudott különbséget magyarázza meg az erős és közepes funkciót betöltő központok eloszlása a clusterekben. Az erős piacközponti funkciót betöltő központok közül azok kerültek a 7-10. csoportba, amelyeknek vonzáskörzete teljesen vagy nagyobbrészt hegyvidéki településekre terjedt ki.