Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
gyatékú Trittner szabómester és a csupán 4000 forintot hátrahagyó Czogler Antal sertéskereskedő otthonát. Sőt kisebb számban ugyan, de hasonlójellegű és minőségű bútorokat sorolt fel egy 400 forintot hátrahagyó szatócs egyszobás lakásáról készült leltár is.28 Gazdagabb bútorzat, külön fogadószoba, a lakás reprezentativitását növelő dísztárgyak nagy száma általában a 20 000 forintot meghaladó vagyonúak lakását jellemezte, bár-mint ezt az előbb felsorolt adatok is tanúsítják - az ilyen vagyonnal rendelkezők számára is inkább a foglalkozás, társadalmi presztízs és a vele kapcsolatos értékrend, mint a rendelkezésre álló pénz játszott meghatározó szerepet. Fényűzőbb berendezés általában a 3-4 szobás lakásokban fordult elő: a bútorok politúrozottak, itt találkozunk először a kárpitozott vagy bőrrel bevont ülőgarnitúrával; néhol csak egy helyiségben, a fogadószobában (szalonban), másutt, mind például Ungeréknél, három szobában is. Ungerék lakásában szinte minden szobában tükrök, órák, képek díszítették a falakat, másutt ezek többnyire a szalonban koncentrálódtak. E vagyoni szinten jelenik meg a trumeau, a porcelánok és egyéb kis dísztárgyak kirakatául szolgáló vitrin, a varróasztalka, íróasztal, könyvszekrény. A nemesfából készült, többnyire kihúzható ebédlőasztal mellett kisebb, kerek, ovális asztalkák is szerepelnek a leltárakban. Ilyen berendezést írtak össze Kauser kőfaragómester házában és Pfligler pékmesternél (mindkettejük hagyatéka meghaladta az 50 000 forintot, és mindkettejük vagyona, az adósságok levonása után 23 000 forintra csökkent), de egy, összesen 8800 (az adósságok levonása után 4700) forintot hátrahagyó fűszerkereskedönél, vagy von Plahy kamarai számvevőtiszt lakásán is, akinek 10 000 forintos hagyatékából a tartozások kiegyenlítése után csupán 532 forint maradt.29 Hasonlóan gazdag volt Gregorovics János seborvos lakberendezése, akinek hagyatéka 20 000 forintot tett ki, adósságainak összege viszont 33 000-et. A seborvosnak értékes festménygyűjteménye is volt - portrék, tájképek -, a falakon lógó 19 kép összértéke 294 forintra rúgott, ami a többi lakásban összeírt, 2-3 forintra értékelt képekkel összehasonlítva szokatlanul magas érték. Számba vették túlnyomórészt szakmunkából álló könyvtárát is.30 Zongorájuk volt Ungeréknek, Stampl fuszerekereskedőnek31 és Plahy számvevőtisztnek, utóbbi lakásán egy brácsát is leltárba vettek. A tágasabb lakás, a fényűzőbb berendezés természetesen bizonyos gazdagságot tételezett fel, de feltehetően az erre irányuló igényt többnyire a társadalmi presztízs növelésének szándéka, a felemelkedési aspirációk szülték. Nem véletlen, hogy Unger Ferenc egyik fia sem folytatta az apai mesterséget, s nem választotta a kereskedői pályát sem, noha e tevékenységében kereskedő rokonsága is egyengethette volna útját. Idősebbik fia, Ferenc, katonatiszti (hadügyészi), ifjabbik, Gyula pedig ügyvédi pályára lépett, a lányok Erkel Ferenc testvéreivel házasodtak össze. Ezzel szemben König József uradalmi tisztviselő, miután lányát nemesemberhez (feltehetően nemesített polgárhoz) adta férjhez, s egyik fiát a Pazmaneumban taníttatta, a másikat - aki apja halálakor segédként tevékenykedett - kereskedői pályára irányította. A vagyoni helyzetéhez képest az átlagosnál magasabb színvonalú lakásban élő Czogler sertéskereskedő fia szintén kereskedéssel foglalkozott ugyan, mostohafia viszont orvostanár lett. Pfligler pék egyik fia az apai mesterséget folytatta, a másik a tisztviselői pályát választotta. 28 BFL IV. 1202/cc. Test a. n. 3296, 3119. 29 BFL IV. 1202/cc. Test a. n. 3133, 3364, 3088. 30 BFL IV. 1202/cc. Test a. n. 2946. Az 1840-ben elhalt Lauer József sebész ingóságainak értéke mindössze 204 forintot tett ki, hagyatékának értéke 23 000 forintra, adósságai 5700 forintra rúgtak. BFL IV. 1202/cc. Test. a. n. 2990. 31 BFL IV. 1202/cc. Test a. n. 3376.