Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
között 49-54%-ot tett ki, 1845-ben már csak 38%-ot, és az 1850-es évek 32%-ával érte el a mélypontját, Bécshez hasonlóan, ahol ekkor a nős férfiak aránya a korábbi 34-35%-ról 27-re csökkent. Az egy háztartásban élők számának alakulása Pest és Prága között mutat időbeli egyezést. A 18. század végén átlagos 4,1, illetve 4,6 fő 1830-ban Pesten 5,9, Prágában 5,4, 1840-ben pedig 6, illetve 6,2 főre nőtt. Bécsben az egy háztartásban élők száma csupán az 1850-es években mutat a másik két városhoz képest csekélyebb emelkedést 5,3 főre. Mindhárom városban az 1830-as években kezdődik a férfiak és nők számának kiegyenlítődése, a női többlet csökkenése. A vizsgált mutatók azt bizonyítják, hogy már az 1820-as évek végétől a fővárosok lakosságának anyagi helyzetében lassú romlás állt be, amely megnehezítette a családalapításhoz szükséges önálló egzisztencia megteremtését. Ez elsősorban a bérből élőket, a frissen bevándoroltakat sújtotta, de kedvezőtlenül befolyásolta bizonyos foglalkozáscsoportok tagjainak sorsát is. Egyidejűleg erősödött a vagyoni különbség a társadalom két szélső pólusa között, és megváltozott a vagyoni hierarchia különböző szintjein elhelyezkedő csoportok összetétele. Ezt tanúsítják az egyes adóosztályokba tartozók összetételében végbemenő változások is.7 Pesten már az 1840-es években a kereskedők - különösképpen a terménykereskedők - mindinkább kiszorítják a kézműveseket a legmagasabb adóosztályokból, s egyúttal erősen módosul a legnagyobb adót fizető kézművesek összetétele. Bécsre vonatkozóan nem rendelkeztünk ilyen részletezett adatokkal az adózásról, csupán az állapítható meg, hogy a kézművesek, közlekedéssel és szállítással foglalkozók megoszlása az adóosztályok között 1853-ban a budapestinél jóval erösebb polarizációt mutat a legkisebb és legnagyobb adótételek között. A vagyoni rétegződés elmélyülését tanúsítja a hagyatéki összegek alakulása is.8 Összehasonlítva a bécsi és pesti 1830., illetve 1840. évi hagyatékok megoszlását és összetételét, megállapítható, hogy mindkét városban a két szélső pólus, a legszegényebbek és a leggazdagabbak aránya növekedett, míg a közepes vagyonnal rendelkezőké csökkent. Bécsben a hagyatékok átlagos összege a vagyonukból élőknél, a kereskedőknél és vendéglátóknál, Pesten szintén a kereskedőknél és a vendéglátással foglalkozóknál volt a legnagyobb: a hagyatékok koncentrációja a kereskedőknél a bécsinél jóval nagyobb volt. Meglepő egyezés tapasztalható a hagyatékok szerkezetében is: mindkét városban a hagyatékok értékének több mint egyharmada ingatlan volt, a készpénz mindkét városban 3%, az ingóságok értéke az egész hagyaték értékének mintegy 2%-át tette ki. Jelentős különbség a követelések értékarányában mutatkozott: míg azok Bécsben a hagyatéki összeg 41%-át tették ki, Pesten csak 22%-ot.9 Prágára vonatkozóan nem rendelkeztünk a vagyoni rétegződést megvilágító adatokkal. Hogy e város társadalmában hasonló folyamatok játszódtak le, ezt nemcsak a demográfiai mutatók egyezése, hanem a különböző foglalkozások presztízsében végbement változásoknak a pestihez hasonló alakulása is tanúsítja. Igaz, hogy az egyes foglalkozáscsoportok társadalmi presztízsének mérésére csak az e korszakra vonatkozóan a korábbinál már jóval kevésbé adekvát mutató: a polgárjogúak összetétele szolgál. A 19. század első felében felvett polgárok összetétele10 a két fővárosban igen hasonlóan alakult: közös jellemzője a kereskedők és az értelmiségi-tisztviselői réteg arányának növekedése a kézművesek rovására. Ez egyrészt azt mu-7 A budapesti adózókra vonatkozóan az 1. jegyzetben felsorolt forrásokon kívül: BFL PL 1212/d. Classificationsbuch. 1797., valamint 1202/c. Int. a. m. 6236. Bécsre: EHMER 1980. 80. p. 8 A bécsi hagyatékokra vonatkozóan: BAUMER 1967.; SILBER 1968. Budapestre: BFL PL 1202/cc. Test. a. n. 9 A pesti és bécsi polgárok vagyoni különbségét jelzi, hogy míg Pesten 1830-ban a legnagyobb tiszta hagyaték 112 000, 1840-ben 135 000 forint volt, Bécsben 200 000 forint felettiek is előfordultak. 10 A prágai, budai és pesti polgárkönyv 1800-1848 közötti adatai alapján.
