Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

endogám párválasztások az átlaggal egyezőek voltak a Ferencvárosban is. A Terézvárosban 1788-ban még az átlagos szinten mozgott az endogám házasságot kötő pesti vőlegények ará­nya, 19. századi arányuk (62, illetve 45%) azonban már jóval alatta maradt az átlagnak, s az összes házasság között a pestiek egymással kötött házasságai 23-30-15%-ot tettek ki. A Belvá­rosban a pesti férfiak endogám párválasztásai csak az 1800-as évek végén érték el az átlagos szintet: előtte és utána jelentős mértékben alatta maradtak, s a pestiek egymással kötött házassá­gai az összes házasság 7,3, illetve 9%-át tették ki. Mindez arra vall, hogy az 1800-as években, a foglalkozási és származáshelyi összetétel módosulásával párhuzamosan a párválasztási szokások is valamelyest módosultak: az okok fel­tárása és a folyamat bővebb leírása további részletesebb kutatásokat igényel. A pesti férfiak exogám házasságaiban a 18. század elején a külföldi származású meny­asszonyokkal kötött házasságok fordultak elő legnagyobb arányban. A század eleji 15%-os arány a továbbiakban erősen csökken - 8-5-2% -, s csak 1828-30-ban mutatkozott csekély emelkedés (6%). A magyarországi származású menyasszonyokkal kötött házasságok aránya hullámzó volt: 19-4-14-12%, majd 1828-30-ban meredeken 21%-ra emelkedett. Ezen belül a budai származású párt választók aránya az 1735. évi 9%-ról 1%-ra csökkent, s 1828-30-ban is csak 4%-ot tett ki: a szabad királyi városokból származókat választók aránya az 1755-57 évi át­meneti süllyedéstől eltekintve folyamatosan növekvő arányt mutat (2,5-1-5-5-6%), míg a vidé­ki menyasszonyt választók aránya - 7,5-2-9-6-11% - ingadozó volt. Minthogy a pesti származású menyasszonyok száma, különösen, ha az ismeretlen szár­mazású özvegyeket is közéjük soroljuk, jelentős mértékben meghaladta a pesti vőlegényekét, természetes, hogy az ő körükben az exogám párválasztások jóval nagyobb arányban fordultak elő, mint a férfiaknál. A pesti származású vőlegényekkel kötött házasságok aránya a meny­asszonyoknál egyenletesebben növekvő tendenciát mutat, mint a férfiaknál, s e felfelé ívelést csak 1788-90-ben töri meg egy csekély mértékű hanyatlás: míg a hajadonoknál a növekedés csaknem egyenletes volt, az özvegyeknél erőteljes ingadozást tapasztalunk. 6. táblázat A pesti menyasszonyok endogám házasságkötéseinek százalékos aránya 1735-37 1755-57 1788-90 1808-10 1828-30 Hajadonok 43 47 40 50 64 Özvegyek 19 9 25 41 30 Együtt 31 38 35 47 55 Az exogám párválasztások arányának alakulásában nagyobb eltérést tapasztalunk a haja­donok és özvegyek között (lásd a XV. táblázatok a Függelékben). Mind az özvegyeknél, mind a hajadonoknál a külföldi származású vőlegényekkel kötött házasságok száma meghaladta a magyarországiakkal kötöttekét, de a hajadonoknál a különb­ség jóval kisebb volt, és az 1820-as évek végén a belföldiekkel kötött házasságok aránya már erősen meghaladta a külföldiekét. Ebben az időmetszetben az özvegyek is gyakrabban válasz­tottak magyarországi párt, mint külföldit, de a különbség kevésbé számottevő, mint a hajado­noknál. A táblázat adatai egyúttal azt is jelzik, hogy a bevándoroltaknak az özvegyekkel kötött

Next

/
Thumbnails
Contents