Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

Az egyes rétegek zártságának fokára, illetve a zártság oldódására vonatkozóan következtetéseket vonhatunk le az endogám és exogám házasságok, elsősorban a pesti származásúak egymás közötti, illetve bevándoroltakkal kötött házasságkötéseinek alakulásából is. A Függelék XIV. táblázatában, a házasulok származáshely szerinti házassági kapcsolatait mutatjuk be. Mint már a házasulok származáshelyi összetételének vizsgálatakor kitűnt, a házasulok között a pesti származású, vagy itt megtelepedett életet élő menyasszonyok száma jelentősen meghaladta a pesti vőlegényekét. A házasságra lépő pesti lányok és özvegyek együttes száma a 18. század első felében körülbelül a kétszerese, a század második felében másfélszerese, a 19. század elején pedig 1,7-1,8-szorosa volt a pesti vőlegényekének. Önmagában a pesti hajadonok száma a 18. században 1,2-1,4-szerese, a 19. század elején pedig 1,6-1,7-szerese volt a pesti származású férfiakénak. Ennek ellenére a pesti származású vőlegényeknek egy tekintélyes, bár változó nagyságú része idegenből választott feleséget. Pesti származású menyasszonyt 1735-37-ben a pesti vőlegények 56, 1755-57-ben 77, 1788-90-ben 67, 1808-10-ben 82, 1828-30-ban 68%-a választott. Az 1730-as évek végén mutatkozó nagyfokú nyitottság érthető, hiszen még nem apadt el a bevándorlási hullám, és sok olyan család akadt még, amelyeknek ekkor házasuló korba lépő gyermekei nem a városban születtek. A pesti családok zártságának vagy nyitottságának megítélését azonban erősen megnehezíti a pesti férfiak által párul választott ismeretlen származáshelyű nők nagy aránya: ezek 1735-37-ben a pesti férfiak párválasztásainak 10, 1755-57-ben 11, 1788-90-ben pedig 23%-át tették ki. Ha a pesti származású férfiaknak csak az ismert származáshelyüekkel kötött házasságait vesszük figyelembe, akkor az endogám házasságot kötő férfiak aránya a különböző időmetszetekben 62, 86, 77, 85, illetve 71%, ami a pesti családok elég nagyfokú zártságát tanúsítja. Megvizsgálva az endogám és exogám párválasztások alakulását a különböző foglalkozást űző pesti férfiaknál, azt tapasztaljuk, hogy a 18. században általában a hagyományosan polgári, városi foglalkozásúak között tapasztalunk átlagos, vagy az átlagost meghaladó arányban endogám párválasztást. A pestiek egymás közötti házassága elsősorban a kereskedőkre jellemző, akiknek endogám párválasztásai a 18. század mindhárom időmetszetében erősen meghaladták az átlagos arányt. A fuvarosok, hajósok és katonák között két időmetszetben észleltünk átlagost meghaladó arányt: e foglalkozások képviselői csakúgy, mint a kereskedők, elég csekély számban fordultak elő. A kézművesek 1755-57-ben az átlagosnál kisebb arányban választottak ugyan pesti feleséget, 1736-37-ben viszont az átlagot meghaladó, 1788-90-ben pedig az átlag szintjén mozgó arányban. Az őstermelők, tisztviselők, értelmiségiek és szabadfoglalkozásúak az egész 18. század folyamán, a napszámosok, kapások és szolgák a század első felében az átlagosnál kisebb arányban kötöttek endogám házasságot: az utóbbiaknál a pesti feleséget választók aránya az 1780-as években elérte az átlagos szintet. A 19. században fordított helyzetet tapasztalunk: az endogám házasságok az átlagosnál nagyobb arányban az őstermelőknél, a bérből élőknél, valamint a tisztviselő-szabadfoglalkozású rétegnél és a változatlanul csekély számú katonánál figyelhető meg. A kézművesek, fuvarosok, hajósok között az endogám párválasztás aránya egyezett az átlagossal; a kereskedőknél az 1800-as években szintén elérte az átlagost, 1828-30-ban azonban már annál valamivel csekélyebb volt, míg a vendéglátással foglalkozók - nagyobbrészt bormérők - mindkét időmetszetben az átlagosnál kisebb arányban választottak pesti feleséget. Az endogám és exogám házasságok városrészenkénti eloszlását illetően megállapítható, hogy az endogám házasságok a legnagyobb s állandóan növekvő arányban a Józsefvárosban fordultak elő, ahol a pesti származású férfiaknak 70-84-84%-a választott pesti feleséget, s a pestiek egymással kötött házasságai az összes házasságoknak 32, illetve 46%-át tették ki. Az