Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

mint inkább annak következtében, hogy e lista - tulajdonképpen szabálytalanul - választólapként is szolgált,73

s nyilván ez döntötte el elsősorban a választás kimenetelét. A képviselő-testület többségét a kézművesek és kereskedők alkották, de nem kis eredménynek könyvelhető el, hogy a tanács tevékenységét ellenőrizni'hivatott testület egynegyede az értelmiségiekből - s köztük olyan személyekből, mint Bajza, Bugát, Fényes Elek, Gerenday Ambrus, Ney Ferenc, Rosti, Székács József, Török Pál, Vörösmarty - került ki. Feltehetően épp e nevek, valamint olyan politikusoké, mint Teleki László vagy Nyáry késztették a Radicallap íróját arra, hogy a képviselő-testület összetételét megfelelőnek, a vártnál jobbnak értékelje, s megállapítsa, hogy a többség neve kezeskedik arról, hogy minden jó lesz. 16. táblázat A választott polgárság és a képviselő-testület tagjainak százalékos foglalkozási megoszlása Foglalkozási ág Százalékos aránya Foglalkozási ág a választott polgárságban a képviselő-testületben Őstermelő — 0,4 Kézműves 50,0 40,9 Gyáros, nyomdatulajdonos 2,5 4,1 Ipar összesen 52,5 45,0 Kereskedő 26,7 18,2 Vendéglátó 0,8 2,8 Tisztviselő 6,6 3,6 Ügyvéd 2,5 11,4 Egészségügy 1,7 6,1 Oktatás — 0,4 író, tudós, művész 0,8 2,8 Pap — 2,0 Egyéb — 0,8 Értelmiségi, tisztviselő, szabadfog!, összesen 11,6 27,7 A választmányi ajánlólista fejléce a következő: „Javallat a 247 képviselőkre. Ezen névjegyzék a rovatozott ív helyett is átadhatik a választásnál, s minden választónak hatalmában áll meggyőződése szerint abból neveket kitörölni, s másokat beírni."