Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

Foglalkozási ág Százalékos aránya Foglalkozási ág a választott polgárságban a

képviselő-testületben Nemes, katonatiszt 1,7 2,0 Háztulajdonos magánzó 2,5 4,5 Ismeretlen foglalkozású 4,2 — Összesen 100,0 100,0 Ha a képviselő-testület összetételét a választott polgárokéval hasonlítjuk össze, valóban kedvező változást tapasztalunk: a tisztviselők és értelmiségiek aránya csaknem két és félszeresére, maguké az értelmiségieké pedig ötszörösére emelkedett. A várospolitika haladóbb irányba terelésének, demokratizálásának szempontjából azt is kedvezőnek kell ítélni, hogy e testület tagjainak egyharmada nem a polgárok köréből került ki, s a polgárság aránya éppen az értelmiségiek körében volt a legalacsonyabb. 17. táblázat Polgárok és nem polgárok megoszlása a képviselő-testületben Foglalkozási ág Polgárok Nem polgárok Foglalkozási ág száma %-a száma %-a Őstermelő 1 100,0 Kézműves 94 93,0 7 7,0 Gyáros, nyomdatulajdonos 6 60,0 4 40,0 Ipar összesen 100 90,0 11 10,0 Kereskedő 38 84,4 7 15,6 Vendéglátó 6 85,7 1 14,3 Tisztviselő 4 44,4 7 55,6 Ügyvéd 5 17,2 24 82,8 Egészségügy 3 20,0 12 80,0 Oktatás _ _ 1 100,0 író, tudós, művész 7 100,0 Pap 1 100,0 Egyéb 1 100,0 _ Értelmiségi, tisztviselő, szabadfogl. összesen 13 19,3 54 80,7 Nemes, katonatiszt 1 20,0 4 80,0 Háztulajdonos magánzó 7 63,6 4 36,4 Összesen 166 67,2 81 32,8