Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

Tehát az 1848. évi választóknak csaknem kétharmad része ekkor vett részt először a követválasztásokon, s több mint fele ekkor vált először választóképessé. Az új választók a legnagyobb arányban a túlnyomórészt jövedelmükből élő, ismeretlen foglalkozásúak, az értelmiség és az őstermelők között fordulnak elő; nagyjából e csoportok alkotják a választóképességgel először rendelkezők legnagyobb részét is. Ez még jobban kiviláglik, ha megvizsgáljuk az új választók, illetve a választóképességgel először rendelkezők összetételét. 14. táblázat Az 1848-ban először választók, illetve választóképességgel először rendelkezők foglalkozási-társadalmi megoszlása Foglalkozásitársadalmi csoport Az először választók A választóképességgel először rendelkezők Foglalkozásitársadalmi csoport száma %-os megoszlása az 1848. évi választók között %-os szama megoszlása az 1848. évi választók között Majoros 65 2,3 91,5 62 3,0 87,4 Vincellér, szőlőmüvelő 22 0,8 84,6 19 0,9 73,0 Kertész 14 0,6 63,6 11 0,6 50,0 Egyéb 1 100,0 1 _ 100,0 Őstermelő összesen 102 3,7 85,0 93 4,5 77,5 Kézműves 645 23,4 52,0 268 13,0 22,0 Gyáros, nyomdatulajdonos 13 0,4 50,0 4 0,2 15,4 Ipar összesen 658 23,8 52,9 272 13,2 21,9 Kereskedő 255 9,2 59,5 97 4,7 23,3 Vendéglátó 44 1,6 42,7 17 0,8 16,5 Közlekedés, szállítás 39 1,4 79,5 24 1,2 49,0 Tisztviselő 119 4,3 72,1 109 5,3 66,1 Egészségügy 91 3,3 89,2 81 4,0 79,4 Ügyvéd 266 9,7 81,4 255 12,5 87,7 Oktatás 45 1,6 97,9 45 2.2 97,9 író, tudós, művész 40 1,5 95,2 36 1,8 85,7 Pap^ 17 0,6 100,0 17 0,8 100,0 Egyéb 6 0,3 75,0 5 0,2 62,5 Értelmiségi, tisztviselő, szabadfoglalkozású összesen 584 21,3 87,1 548 26,8 81,7