Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

légiumok konzerválásán nem terjedt túl. Csak ezzel magyarázható az amúgy is céhes többségű választott polgárságnak újabb kézmüvesekkel való erősítése a polgári választók között, s nyilván a városi tisztviselők közül is elsősorban e konzervatív irányzatot képviselőket választották meg, azokat, akiktől hatékony támogatást reméltek. A kereskedők mellőzése arra vezethető vissza, hogy egyre élesebbekké váltak érdekellentéteik a céhes körökkel, s ezért követeléseiket nem a városi kereteken belül, hanem a liberális nemességhez fűződő pártkapcsolataik felhasználásával próbálták megvalósítani. Ez még fokozott ellenszenvet kelthetett ellenük a céhes körökben, melyek a városi és céhkiváltságok legfőbb ellenségének épp e liberális nemességet tekintették, s melyek - minden kisebb, átmeneti ellentét ellenére - a városi vezetésben látták, nem alaptalanul, érdekeik fő őrzőjét. A közvetlen választók foglalkozási megoszlásán kívül figyelemre méltó még az a körülmény is, hogy közöttük a pesti származásúak aránya sokkal nagyobb volt, mint az egész polgárságon belül. Míg az 1821 és 1840 között felvett polgároknak 34%-a volt pesti születésű, s a közvetett választójoggal rendelkezők aránya is nagyjából így alakult (36%), addig a 158 közvetlen választónak csaknem fele (48,7%-a) pesti születésű, általában pesti családok 2-3. generációjának képviselője volt. Hasonlóképp magasabb volt a magyarországi származásúak aránya is. (Lásd a 12. táblázatot) Az országgyűlési követek közvetett és közvetlen választójogának rendkívül limitált és csupán a demokratizálás látszatát keltő kiterjesztése 1848 előtt tehát nem vont be új társadalmi rétegeket a politikai életbe. Ilyenformán az 1848. évi választójogi törvény - minden korlátja ellenére - nagy lépést jelentett előre. Ez már a választóképesek és választók számbeli növekedésében is megmutatkozott: az 1848-ban választóképesek az 1847. évieknek harmincháromszorosát, a közvetett választójoggal rendelkezőknek kétszeresét, a választók az 1847. évi közvetlen szavazóknak huszonháromszorosát, a közvetettekének is csaknem háromszorosát tették ki. A választóképesség demokratikusabb kritériumai, annak ellenére, hogy érintetlenül hagyták a polgárság választóképességét jelentősen módosították a választók összetételét is. 72. táblázat Az 1847. évi választók származáshely szerinti megoszlása Az 1821-48-ig Az 1847. évi közvetlen választó Származáshely felvett polgárok Az 1847. évi választók tanácsnokok vál. polgárok 51 választó összesen száma %-a szama %-a száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a Pest 992 34,5 469 35,8 12 70,6 43 47,8 22 43,1 77 48,7 Buda 97 3,4 47 3,6 1 5,9 6 6,7 1 1,9 8 5,1 Más magyar város 112 8,5 2 11,7 9 10,0 5 9,9 16 10,1 Mezőváros 950 33,0 136 10,4 _ 8 8,9 6 11,7 14 8,9 Falu 149 11,4 1 5,9 7 7,8 8 15,7 16 10,1 Magyarországi összesen 2 039 70,9 913 69,7 16 94,1 73 81,2 42 82,3 131 82,9