Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

Az azonosítási nehézségeken túl sok problémát okozott a gyakori kettős foglalkozásúak besorolása is. Mindezek következtében a foglalkozáscsoportokba való besorolás nem mentes az olyan hibalehetőségektől, hogy az aktív kézművesek, kereskedők vagy egyéb foglalkozást űzők közé soroltunk már nyugalomba vonultakat is, vagy hogy az egyidejűleg vagy egymást követően különböző foglalkozást űzőknek 1848. évi foglalkozását nem pontosan határoztuk meg. A választók foglalkozás szerinti megoszlását városrészenkénti bontásban foglaltuk össze. A foglalkozáscsoportok kialakításában - amennyiben lehetséges volt - az 1857. évi összeírás feldolgozásának12

gyakorlatát követtük. 2. táblázat A választók foglalkozás szerinti megoszlása Foglalkozás Belváros Lipótváros Terézváros Józsefváros Ferencváros Egész város Foglalkozás száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a Őstermelés Majoros 32 3,8 39 8,7 71 1,9 Szőlőművelő 26 3,0 1 0,2 27 0,8 Kertész 4 0,5 11 1,4 6 1,3 21 0,5 Pásztor 1 0,1 1 Összesen 4 0,5 70 8,3 46 10,2 120 3,2 Ipar Kézműves 331 29,1 94 17,2 372 46,8 257 30,5 164 36,9 1218 32,3 Gyáros 4 0,4 4 0,8 10 1,3 — — 3 0,7 21 0,6 Nyomdászkiadó 4 0,4 --1 0,1 ----5 0,1 Összesen 339 29,9 98 18,0 383 48,2 257 30,5 167 37,6 1244 33,0 Kereskedő, bankár 170 15,0 90 16,5 79 10,0 59 7,0 31 7,0 429 11,4 Vendéglátó 23 2,0 17 3,1 25 3,2 25 3,0 13 2,9 103 2,7 Közlekedés-szállítás 1 0,1 --18 2,3 20 2,4 10 2,3 49 1,3 12 Az 1857. évi népszámlálás, a statisztikai hivatal által 1870-ben történt újabb feldolgozás eredménye szerint. KÖRÖSI 1873. 319-346. p.