Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

Foglalkozás Belváros Lipótváros Terézváros Józsefváros Ferencváros Egész város Foglalkozás száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a Tisztviselő, értelmiségi, szabadfoglalkozású Tisztviselő 89 7,8 35 6,4 11 1,4 24 2,9 6 1,4 165 4,5 Egészségügy 40 3,5 23 4,2 17 2,1 17 2,0 5 1,1 102 2,7 Oktatás 29 2,5 2 0,3 6 0,7 7 0,8 2 0,5 46 1,2 Ügyvéd 163 14,4 83 15,2 21 2,6 17 2,0 7 1,6 291 7,7 író, tudós, művész 25 2,2 1 0,2 8 1,0 7 0,8 1 0,2 42 1,1 Pap 8 0,7 2 0,3 2 0,3 4 0,5 1 0,2 17 0,5 Egyéb 2 0,2 3 0,6 3 0,4 _ _ _ _ 8 0,2 Összesen 356 31,3 149 27,2 68 8,5 76 9,0 22 5,0 671 17,9 Városi alkalmazott 1 0,1 --1 0,1 1 0,8 --9 0,2 Napszámos _ — — — — — 12 1,4 1 0,2 13 0,3 Földbirtokos, katonatiszt 6 0,5 5 0,9 2 0,2 5 0,6 --18 0,5 Háztulajdonos 17 1,5 25 4,5 32 4,0 52 6,2 21 4,8 147 3,9 Magánzó 3 0,2 1 0,2 12 1,5 11 1,3 — — 27 0,8 Ismeretlen foglalkozású 220 19,4 161 29,6 171 21,5 248 29,5 133 30,0 933 24,8 Összesen 1136 100,0 546 100,0 7P5 100,0 842 100,0 444 100,0 3763 100,0 A választóknak tehát mintegy egyharmada kézműves, csaknem egyharmada ismeretlen foglalkozású, feltehetően nagyrészt vagyonából, tőkéjéből vagy házbérjövedelméből élő személy, valamivel több mint 10%-a kereskedő, 18%-a tisztviselő, értelmiségi, szabadfoglalkozású volt. Az e kategóriákon kívül esők köre együttesen 10% körül mozgott. A választójogi kritériumok alapján nagyjából ilyen megoszlást várhattunk; s tulajdonképpen az lenne érdekes, ha kimutathatnánk, hogy a választók milyen arányban képviselték a pesti lakosság különböző foglalkozáscsoportjait, illetve társadalmi rétegeit. Ennek szükségessége nyilvánvaló; a feltételes mód csupán azt fejezi ki, hogy megfelelő források híján ennek pontos meghatározása szinte lehetetlen.