Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
viselő apák és fiúk esetében is nehézségbe ütközött. Több ízben nem lehetett teljes bizonyossággal eldönteni, hogy a választói névjegyzékben a polgárfelvétel időpontjából ítélve már elég idős apa, vagy esetleg polgárjoggal nem rendelkező, azonos nevű (esetleg azonos foglalkozású) fia szerepel-e. A családi leszármazás vizsgálata során ugyanis gyakran tapasztaltuk, hogy a 19. század elejétől a sokszor 2-3 nemzedéken át polgárjoggal rendelkező családok fiai nem tartották már szükségesnek a polgárjog megszerzését. A kétes esetek eldöntését megkönnyítette az 1847. évi képviselő-választáskor készített összeírás,8 mely városrészenkénti bontásban 1310 polgárjoggal rendelkező választó nevét, foglalkozását és lakcímét tartalmazza. Ez az összeírás elsősorban az azonos nevűek lakhely szerinti elhatárolását könnyítette meg; a foglalkozási adatok azonban e forrásnál is bizonytalan értékűek, amennyiben számos esetben, egyes városrészekben egyenesen túltengő mértékben a polgárjog alapjául szolgáló háztulajdont jelölik meg. A polgárjogúak azonosításához, valamint a polgárjoggal nem rendelkezők foglalkozásának meghatározásához még két fonás adott támpontot: a pesti háztulajdonosokról 1840 körül készített, a tulajdonos nevét, foglalkozását és lakhelyét megjelölő, sajnos nem minden városrészt felölelő összeírás,9 valamint egy, a keresőfoglalkozásúakat szakmák, illetve foglalkozási ágak szerint csoportosító, lakcímet is tartalmazó 1848. évi címtár.10 Ez utóbbitól azonban néhány foglalkozási ág (pl. a csizmadiák, kocsmárosok, szatócsok stb.) hiányzik, számos mesterség képviselői csak hiányosan szerepelnek, ráadásul sok esetben a kézműveseknek vagy kereskedőknek nem a lakcímét adja meg, amely alapján a választói névjegyzékbe kerültek, hanem műhelyük vagy üzletük címét. Végezetül felhasználtuk a képviselő-testületi tagságra ajánlott 247 választó foglalkozását is feltüntető lista adatait is.11 Mindezen összeírások és nyilvántartások segítségével is csak a választók 75%-ának foglalkozását sikerült meghatározni; a források ismertetett hézagossága és megbízhatatlansága következtében e meghatározások sem tekinthetők százszázalékos pontosságúnak. A hibafonások részben a gyakori családnevek pontatlan azonosításából adódhatnak, részben abból, hogy a foglalkozást is feltüntető forrásaink különböző céllal és különböző időpontokban készültek, s éppen ebből az időbeli eltérésből is adódhatnak hibák. így például egy háztulajdonosként felvett polgár foglalkozási rovatába az 1847. évi összeírásban is csak ezt az adatot vezették be, de a közel egykorú háztulajdonos-összeírásban egyéb keresőfoglalkozás van feltüntetve. Előfordul az is, hogy a mesterség megjelölésével felvett polgár 1847-ben már csak háztulajdonosként van megjelölve; ez esetben lehetséges, hogy választóképessége igazolására ez az adat is elegendő volt, de nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy az illető ez időre már abbahagyta mesterségét, és házbérjövedelemből vagy megtakarított tőkéjéből élt. A polgárkönyvben háztulajdonosként megjelölt személyek jelentős része a háztulajdonos-összeírás adatai szerint szatócskodott, kocsmát tartott fenn, majoros volt stb. Ez utóbbi fonásban egyébként csak kevés esetben találjuk a magánzó (privateur) megjelölést, holott a polgárkönyvben és az összeírásokban nagy számban szereplő háztulajdonosokról ezt kellene feltételeznünk. 8 BFL PL Tanácsi iratok. Missiles a. n. 20673. 9 BFL PL Tanácsi iratok. A pesti háztulajdonosok összeírása (1830-1840). Csak a Bel-, Teréz-és Józsefváros adatait tartalmazza. 10 BLASKOVICS é. n. [1848], 134-178. p. 11 BFL PL Tanácsi iratok. Történeti értékű iratok.
