Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
guk érvényesítésében politikai-gazdasági céljaik megvalósításának eszközét látták (vagy amelyeket egy bizonyos csoport eszközként akart felhasználni). Pesten 1848-ban követ- és tanácsválasztási képességgel 5412 személy, csak tanácsi választóképességgel 5201 rendelkezett;2 közülük jelentkezett és listára került 3763, a pótlólag felvettekkel 3769 személy, azaz a követválasztó képességgel rendelkezők 72, a tanácsi választóképességgel rendelkezők 69%-a. A választóképességet biztosító polgárjoggal rendelkező 2798 személy4 közül pedig mindössze 1715 (61,2%) élt választójogával. A választásoktól a választóképeseknek több mint egynegyede, bizonyos kategóriáknak több mint egyharmada maradt távol, így fokozott érdeklődésre tarthat számot a választói névjegyzékben szereplök összetételének vizsgálata. A választóképességgel rendelkezők, illetve a választók természetesen a lakosságnak csak kis töredékét tették ki. Az 1847/48. évi népesség-összeírás szerint Pestnek 99 370 lakosa volt, közülük a férfiak száma 49 514, a 17 éven felüli férfiaké pedig 24 757. Az ugyanebből az évből származó lélekösszeírás az összlakosság számát (a kb. 9000 főt kitevő katonákat, rabokat, kórházi és szegényházi ápoltakat stb. leszámítva) 102 508-ban adja meg, ebből a férfiak száma 51 981, a nagykorú férfiaké pedig 33 800 volt.5 Tehát a választóképességgel rendelkezők az össznépességnek 5%-át, a 17 éven felüli férfi lakosságnak 22%-át, a választók pedig az egész népességnek nem egészen 4, a 17 éven felüli férfiakénak pedig 15%-át tették ki. A választóképességgel rendelkezők aránya a férfi lakossághoz képest, illetve a választók aránya a választóképesekhez képest az egyes városrészekben6 a következőképpen alakult: /. táblázat A választóképesek és választók száma és aránya városrészenként 17 éven Tisztújítási Tisztújítási és követ-KövetválasztóKövetválasztók Városrész felüli férfiak száma választóképesek száma képesek %-a a 17 éven felüli férfiak között száma %-a a férfiak %-a a választóképesek között Belváros 4 193 1 901 1 997 47,6 1 136 27,0 56,9 Lipótváros 2 882 741 779 27,0 546 18,9 70,0 Terézváros 10 059 1 072 1 111 11,0 795 7,9 71,5 Józsefváros 4 275 1 041 1 068 24,9 842 19,7 78,8 2 A tisztújítási választójog szigorúbb vagyoni censushoz volt kötve, amennyiben az ingatlan értékének alsó határát 2000 forintban, az évi jövedelmét 800 forintban állapították meg; ezenkívül az értelmiségiektől is megkövetelték 100 forint évi házbér fizetésének igazolását. Az 1848. évi XXIII. tc. 6. §. uo. 247. p. 3 BFL PL Tanácsi iratok. Vegyes iratok. 597/1848. 4 BFL PL Tanácsi iratok. Közigazgatási iratok. 65/1848. 5 BFL PL Tanácsi iratok. Int. a. n. 8246. Az összlakosság és a férfiak számában mutatkozó kis különbség mellett a nagykorú, illetve a 17 éven felüli férfiak számában mutatkozó jelentős eltérés csak annak tulajdonítható, hogy a lélekösszeírásban a nagykorúság határát 17 éven alul húzták meg. Minthogy választójoga csak a 20 éven felülieknek lehetett, számításainkban jobban használható a 17 éven felülieknek külön nyilvántartó népesség-összeírása. 6 MOL H. 98. Az Országos Statisztikai Hivatal iratai. 343/1848.
