Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Módszertani kérdések

sági termékek bősége szükségszerűen kínálatot, hiánya pedig keresletet eredményez. A piacközpont mezőgazdasági termelésére vonatkozó mutatóknak a körzet megfelelő mutatóinál is alacsonyabb értékű korrelációs együtthatói viszont azt bizonyították, hogy a központ élelmiszer-fogyasztása a legtöbb esetben jelentéktelen tényezője volt a piacközponti funkció kialakulásának, másrészt cáfolják a történetírásban ma is uralkodó tételt, miszerint az őstermelés jelentős szerepe, az őstermelők magas aránya összeegyeztethetetlen a városi szerepkörrel. A mezőgazdasági termelésre vonatkozó mutatók korrelációs együtthatóinak alacsony értékeit figyelembe véve erősen csökkentettük e változók számát. Mint jelentéktelen korrelációt mutató változókat nem vontuk be a további vizsgálatba a városiasság hagyományosan fontosnak tartott kritériumait, az egy házra, illetve az egy adózóra esö személyek számát. A kézművesiparra vonatkozó mutatók korrelációs együtthatóinak értéke általában elég magas volt, elsősorban a kézművesek és a mesterségek száma, az azonos mesterséget űzők nagyobb száma, a segédet tartók aránya, illetve az egy mesterre jutó legények száma mutatott szorosabb összefüggést a változók többségével. Ugyanakkor a városiasság fontos kritériumának tekintett iparűző arány korrelációs együtthatója alacsony volt. A korrelációs mátrix egyébként azt is mutatta, hogy nem helytálló az a nézet, miszerint a fejlett kézművesiparral rendelkező központok sorvasztóan hatottak a környék kézmüvesiparára, ugyanis egyenes és szoros összefüggést tapasztaltunk a központ és tiszta körzete kézművesipari fejlettségét tükröző változók között. A megosztott körzetre vonatkozó változók túlnyomó többsége csak csekély, igen laza összefüggést mutatott a többi változóval, ezért a továbbiakban csak a megosztott körzet népességére és összes földterületére vonatkozó adatokat vettük figyelembe. A korrelációs mátrix elemzése alapján a számítás első szakaszában mindössze 30 változót vettünk figyelembe, majd a faktorokkal szoros összefüggést nem mutató változók kiszűrésével a számítások végső szakaszában a változók száma 2l-re csökkent. A számítások e végső szakaszában öt faktorhoz jutottunk, amelyek együttesen a változók szórásnégyzetének 92%-át magyarázták. Az összes változó együttes szórásának megmagyarázásában az első faktor részesedése volt a legnagyobb: ez a faktor az eredeti változóknak azt a részét fejezte ki, amelyek alakulására elsősorban a közös változás (a kommunalitás) a jellemző. A többi faktor részesedése jóval jelentéktelenebb, és csökkenő értéket mutatott: ezek az első faktor által kifejezett közös változásoktól független, speciális változásokat fejezik ki. A faktoroknak az eredeti változókkal fennálló kapcsolatát a faktorsúlyok jellemzik. A faktorsúlyok értékei alapján értelmezhettük a különböző faktorokat, és ez az értelmezés volt a munka legbonyolultabb része, hiszen egy-egy faktor egyszerre több, különböző jellegű mutató információtartalmát sűrítette magában. Az első faktor hat, a központot jellemző változóval mutatott szoros összefüggést, s így a központ belső fejlettségét kifejező összetett mutatónak tekinthető. A központ fejlettségét a kézművesipari termelés sokrétűsége és nagyobb volumene, valamint egyéb központi funkcióinak gazdagsága és a központ népességszáma jellemezte együttesen. Az első faktor értékei alapján képzett rangsor a piacközpontok belső fejlettségét kifejező rangsorként fogható fel. A piacközpont kereskedelmére vonatkozó változók alacsony faktorsúlyait elsősorban az e változót kifejező adatok elnagyoltságának kellett tulajdonítanunk. Az 1828. évi összeírás ugyanis csak a kereskedők számát adta meg viszonylag pontosan és általánosan: szakosodásukatjövedelmük, illetve tőkéjük nagyságát csak néhány megyében és városban tüntették fel. A többi megyére és városra vonatkozóan csak a nem mindig községi bontásban megadott rektifikációs kimutatásokból, illetve becslés és analógia alapján állapíthattuk meg a kereskedők meg-