Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 2. Az 1890. évi 13-14. törvénycikkek. Egységes koncepció
44 I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában illetékes osztálya.94 Hasonlóképpen nem lehetett megállapítani, hogy a kedvezményben részesített gyárak közül melyik létesült újonnan.95 Az ipartámogatás fokozódásával felszínre kerültek annak fogyatékosságai is. A Magyar Pénzügy már 1893-ban felhívta a figyelmet az egyik legjelentősebb problémára: „Nálunk az iparfejlesztés még nem lévén tervszerű, több oly vállalat értékeinek tekintetében az árfolyam spekulatív túlhajtásával és egyes oly vállalatok hitelképességének érdemen felüli honorálásával találkozunk, melyek nem vagy csak részben felelnek meg a szükségletnek, illetve az eléjük tűzött célnak.”96 Egyes vállalatok megalakulásukat egyedül és kizárólagosan az állami ipartámogatásra alapozták, ezek jelentős része természetesen nem maradhatott fenn hosszú ideig, ilyen volt például a Higiéniai Fémipari Rt., a Csillárgyár Rt., a Magyar Rézműipar és Pipagyár Rt., az Unió Magyar Szerszám és Gépfelszerelési Gyár Rt., a Magyar Gép- és Kazánfelszerelési Rt. vagy a Britannia Magyar Fémárugyár Rt.97 A fogyatékosságok ellenére a második ipartámogatási törvény eredményesen lépett tovább az első által megnyitott úton, jelentős mértékben bővítette a kedvezményekben részesíthető iparágakat és magukat a kedvezményeket. Az ipartámogatás az iparfejlődés szerves részévé vált, a vállalatok megalakulásuknál gazdasági tényezőként vették azt figyelembe. A másik jelentős új elem, hogy az ipartámogatás nemzeti üggyé vált. Ez ugyan számos hátrányt is jelentett (mint például a gazdaságossági tényezők figyelmen kívül hagyását, elhanyagolását), de amíg korábban az ipar fejlesztésének előmozdítása szinte kizárólag a kormányra hárult, addig a kilencvenes évektől az egyes törvényhatóságok és községek is egyre nagyobb áldozatokat vállaltak. így Békéscsabán a város képvi- selő-testülete a felállítandó szövőgyár számára 100 ezer forint kamatmentes kölcsönt, 10 hold földet, adókedvezményt és rendszeres segélyt szavazott meg. Pozsonyban egy amerikai gyáros, aki ceruzagyárat kívánt létesíteni, az állami kedvezmények biztosítása után olcsó telket és a motorok meghajtásához olcsó gázt kért a várostól.98 A századforduló előtti években alakult ki a közvetlen ipartámogatásnak egy alapvetően új és sokat vitatott formája, az állami szubvenció. Ez nemcsak azért jelentős, mert gyökeresen eltért az ipartámogatás Baross-Wekerle-féle koncepciójától, hanem a történeti szakirodalom is ezt tekinti az ipartámogatás leghatékonyabb eszközének. A közvetlen anyagi támogatásnál ugyanakkor hangsúlyozni kell a kölcsön és a segély közötti nagyon jelentős különbséget. A gyáriparnál 1896-1897-ig kisebb eltérésektől eltekintve mindkét forma arányosan érvényesült, 1898-ban viszont megszüntették a 94 MNL OL К 231 1892-2-67637. 95 MNL OL К 231 1896-2-4522. 96 Magyar Pénzügy, 1893.3. 97 Sándor 1954. 512. p. 98 Magyar Pénzügy, 1898. 16. és 19.
