Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 2. Az 1890. évi 13-14. törvénycikkek. Egységes koncepció
42 I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában részesített vállalattól, vagy iparágakból származott. A kedvezmények előfeltétele volt, hogy a részvénytársaság székhelye Budapesten legyen, legalább 5 millió forint alaptőkével rendelkezzen, és elsődlegesen a hazai ipart mozdítsa elő segélyekkel és olcsó hitelekkel. A törvény elvben vonatkozott minden olyan pénzintézetre, amely eleget tett ezeknek a feltételeknek, a gyakorlatban azonban csak a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bankot érintette, amely létesítésének előfeltétele - amint az a törvényjavaslat indoklásából is kiderül - a kedvezmények megadása volt.87 A pénzügyi bizottságban a törvény- javaslat nagyobb vitát váltott ki, ezt foglalta össze a bizottság jelentése: „Felmerült és vitatva lön a bizottság kebelében az, hogy szükséges-e ilyen intézet, ilyen külön intézkedés mellett hitelünk és a vállalkozási szellem mostani fejlődésére, de a kételyek az iparosok kebeléből jövő és többször kifejezett óhajokkal szemben elhallgattak, nehogy bármely kínálkozó és célszerűnek vélt eszköz és alkalom el legyen szalasztva, hazai iparunk fejlesztése érdekében.”88 A két törvény élénk visszhangot keltett külföldön is. Ezt elősegítette, hogy a Kereskedelemügyi Minisztérium 3000-3000 példányban franciául és németül is kiadta a törvény szövegét. A minisztérium illetékes osztályának javaslatára ezeket küldték el a monarchia konzulátusainak.89A törvény kibocsátását a nemzetközi sajtó is figyelemmel kísérte. Belgiumban, 1890 júliusában nyolc napilap számolt be a magyar ipartámogatásról, az érdeklődőket a Monarchia genti konzulátusára irányították. Németországban a Frankfurter Journal július 17-i és a Finanzherold július 26-i száma ismertette a két törvénycikket. A Frankfurter Zeitung und Handelsblatt másnapi kommentárja szerint „félreismerhetetlen, hogy a magyar kormány minden módon arra törekszik, hogy a merkantil, az ipari és közlekedési létesítmények támogatásával növelje az ország jólétét”. A Frankfurter Börsen und Handelszeitung a következő mondatokkal kezdte július 18-i cikkét: „Teljes elismerést érdemel a magyar kormány a kereskedelem és az ipar számára nyújtott támogatásért.” Miután a cikk részletesen ismertette az új törvényeket, leszögezte: „Magyarország erős és felvirágzó ország, s előreláthatólag nem lesz hiány megfelelő erőkben, amelyek meg is fogják valósítani a kereskedelemügyi miniszter kiváló programját.” Az állami ipartámogatás céljára három különböző alap állt a kormány rendelkezésére, ezek közül a közgazdasági alap elsődlegesen nem ezt a célt szolgálta, szemben az 87 KI 1887-1892. 692. sz. 88 KI 1887-1892. 692, 717. sz. 89 A londoni főkonzul tájékoztatást kért a gyárat alapítani szándékozó Max Wagner et Со. londoni pénzügynökség számára; a törvény fordítását sürgette a Saint Gallen-i konzul; a stuttgarti főkonzul a küldött francia példányok helyett német fordítást kért. A berlini főkonzul jelentése szerint több jelentősebb cég kért részletes felvilágosítást, így többek között a Dresdner Bank, a Nationalbank für Deutschland, a Deutsche Bank, a Berliner Handels-Gesselschaft, a Bank fur Handel und Industrie, a berlini Bleichröder és Alendsohn bankházak, a frankfurti, braunschweigi és hallei kereskedelmi kamarák. MNL OL К 2311890-1-5707/21734, 28856, 38589, 38802, 39484.
