Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)

V. A Weiss Manfréd-gyár a háborúban - 2. Háborús munkaviszonyok

V. A Weiss Manfréd-gyár a háborúban

295

29. táblázat

Csepelen dolgozók megoszlása napi bérük alapján (%), 1914-1918

férfi

nö

1914

1915

1916

1917

1918

1915

1916

1917

1918

1 korona alatt

3,86

0,901-2 korona

6,55

8,97

4,57

2,55

0,39

65,02

27,12

8,53

0,10

2-3 korona

1,54

9,78

6,43

5,76

1,08

33,79

70,51

41,44

0,77

3^1 korona

6,17

29,87

11,26

4,53

0,79

1,02

1,25

46,99

1,93

4-5 korona

22,88

17,49

49,61

40,16

2,950,56

0,15

12,06

5—6 korona

13,50

7,62

6,87

22,39

1,770,07

57,34

6-7 korona

8,74

10,67

7,92

5,76

3,0520,95

7 korona felett

29,05

13,54

11,43

16,54

85,832,99

bérosztályon kívül

7,71

1,16

1,93

2,31

4,14

0,17

0,56

2,82

3,86

átlag korona*

5,76

4,90

5,20

5,61

7,73

2,36

2,75

3,40

6,10

Bérosztályon kívüliek nélkül

Forrás: CSM Munkásiroda

Csepelen nem volt munkásélelmezés, de a MÁV szolnoki műhelye személyzeti konyhájának heti étrendje alapján fogalmat alkothatunk az említett ellátásról. A munkások reggelente felváltva 0,6 liter teát vagy rántott levest, délben 0,6 liter árpakásalevest (hetenként háromszor) és 45-50 dkg babfőzeléket vagy káposztafőzeléket, esetleg paprikás krumplit vagy darás tésztát, vacsorára pedig ismét 0,6 liter levest kaptak. A katonai bizottság nem találta megalapozottnak panaszaikat: „megállapítást nyert, hogy az étkezés kisebb hibák dacára általánosságban jó és bőséges. A panaszolt kásának ugyan volt némi dohos szaga, ennek dacára azonban élvezhető és emberi táplálkozásra alkalmas volt.”64

64 HL 1.28 HM 4-11615/4a. ein. - 1917; HL 1.28 HM 4-196/11244/4a. ein. - 1918.