Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
V. A Weiss Manfréd-gyár a háborúban - 2. Háborús munkaviszonyok
296 V. A Weiss Manfréd-gyár a háborúban 30. táblázat Egyes élelmiszerek árának alakulása 1914. július - 1918. július 1914. 07. 1917. 07. 1918. 07. marhahús (rostélyos) 100 600 1300 disznózsír 100 671 886 felvágott (párizsi) 100 500 1000 csirke (legolcsóbb) 100 357 571 ponty 100 391 782 tej (fölözött) 100 190 340 vaj 100 317 444 tésztaliszt 100 489 842 kenyérliszt 100 145 194 búzadara 100 241 727 tojás 100 700 1100 burgonya 100 370 450 hagyma 100 607 529 tök 100 650 430 kel 100 889 622 cseresznye 100 1875 1042 elegáns öltöny (szabónál) 100 286 1285 télikabát (szabónál) 100 188 1000 kosztüm 100 341 1364 kesztyű 100 200 840 Forrás: Az Újság, 1918. július 28. Ezek az állapotok arra kényszerítették a Weiss Manfréd-gyár vezetését, hogy felülvizsgálva a korábbi - és az adott körülmények között teljesen értéktelen - kollektív szerződést 1917 májusától 15-30%-os drágasági pótlékot biztosítson. Bár ez a pótlék 1918 nyarára már a bér 90%-át is elérhette, a korlátozott átmeneti javulás ellenére a munkások helyzete különösen 1918-ban tovább romlott. Az alapbérek az 1913-as kol
