Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
IV. A csepeli gyár - 8. A csepeli nagyüzemi munkásság kialakulása
IV. A csepeli gyár 253 zetközi szakirodalomban is hasonló nézetek domináltak.118 Az utóbbi évtizedben több olyan számítás látott azonban napvilágot, amely szerint a reáljövedelmek 1890-1913 között dinamikusan fejlődtek.119 18. táblázat A csepeli munkásság reálbérének alakulása 1893—1913 között (árindex = 156) 1893 1899 1913 művezető 100 133 180 szakmunkás 100 122 142 képzetlen férfi 100 120 123 képzetlen nő 100 107 103 Forrás: CSM Munkásiroda A csepeli munkások bére alapján végzett számítások hasonló eredményre vezettek. A munkások egyes kategóriái között azonban jelentős eltérések voltak. Nagyon erőteljesen és szinte töretlenül nőtt a szakmunkások reáljövedelme, lassúbb ütemben, de szintén folyamatosan a képzetlen férfimunkásoké, a nőké viszont a századforduló után stagnált, sőt mintegy 4%-kal vissza is esett. Ugyanakkor fokozatosan erősödött a munkásságon belüli differenciálódás, a világháború előtt a jól fizetett szakmunkások már közel négyszeresét keresték a munkásnők bérének. (18. és 19. táblázat) bért vettük alapul, vagyis a reáljövedelem növekedése - tekintettel például a magasabban dotált túlórák lehetőségére - ennél magasabb lehetett. 118 Vö. Kuczynski 1945; Kuczynski 1967. 326-380. p; Kuczynski 1973. 262-263. p; By 1960. 119 A reáljövedelmek emelkedését mutatja ki Desai 1968. E szerint a nem mezőgazdasági munkavállalók átlag reáljövedelme a következőképpen alakult: 1890=100; 1900=112; 1913=125. J. Kocka számítása szerint (Kocka 1973. 9, 15, 21. p) 1880=100; 1900=116; 1913=131. Az ezzel kapcsolatos eltéréseket ugyanő ismerteti részletesebben: Kocka 1973. 152. p. Saját számításainknál a munkásság átlagos reáljövedelmének tekintettük egy szakmunkás, egy képzetlen férfimunkás és egy nőmunkás reáljövedelmének átlagát. Nem vettük tehát figyelembe a munkásosztály struktúrájában végbemenő változásokat.
