Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 1. Az 1881. évi 44. törvénycikk. Kezdet és folytatás
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában 23 vámterület kompenzációjának kérdéséről beszéltek, az utóbbi szerint a törvényjavaslat nem tölti be ezt a szerepet. A kormány képviselői a felvetett problémákat visszautasították. Kemény Gábor29 miniszter elismerte ugyan a megfelelő tarifapolitika szükségességét, de ezt nem tartotta a tárgyalt törvény feladatának. A közszállításokra vonatkozó követelést elutasította, mivel a hazai ipar nem képes minden szükséges árucikket szállítani (ilyen formában azonban ez fel sem merült), példaként a postai pénzes zacskókat és a górcsövet említette.30 Végül az egyetlen elfogadott módosítás a törvény végrehajtását a pénzügyminiszter helyett a kereskedelemügyi miniszter jogkörébe utalta.31 Az országgyűlési vita hűen tükrözi a korabeli állapotokat: a kialakuló nagyipar, sőt tágabban az ipar alig rendelkezett érdekeit érvényesíteni kívánó képviselőkkel az országgyűlésben, a honatyák túlnyomó többségét pedig hidegen hagyták az iparfejlődés, iparfejlesztés kérdései, így az szinte kizárólag a kormány liberális gazdaságpolitikájának függvényévé vált. Éppen e liberalizmus alapján hirdette a kormány az iparfejlesztés nélkülözhetetlenségét, de ugyanennek a jegyében utasított el mindenféle versenyt korlátozó elképzelést. Ugyanakkor a kérdés túlzott kiélezése az országgyűlés előtt könnyen a birodalom másik feléhez való viszony megbolygatását eredményezhette volna. A kormány már csak ezért is - bár nem pusztán ezért - óvakodott attól, hogy a törvény pontosan rögzítse a teendő és megtehető intézkedések teljes körét. Leginkább azokban a kérdésekben ragaszkodott tehát a törvényjavaslat általános, helyenként ködösítő megfogalmazásokhoz, ahol ez a kormány mozgásszabadságát szolgálta, eljárását taktikai megfontolások is igazolták. Az országgyűlés által elfogadott 1881. évi 44. törvénycikk kedvezményeket biztosított a korszerű, új iparágakat meghonosító gyáraknak, illetve új vagy már fennálló korszerű gyáraknak a színesfém feldolgozás, a gépgyártás (beleértve a fegyver- gyártást), az üveggyártás és a textilipar területén, illetve a fa- és papíripar, a vegyipar, az élelmiszeripar pontosan meghatározott termékeinek előállításához. így például az élelmiszeriparon belül a kedvezmények a konzervgyártásra, illetve a konyaklepárlásra vonatkoztak. A törvény által érintett vállalatok 1895 végéig mentesülhettek a keresetadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója, az ezek után járó községi pótlék, az ipari és kereskedelmi kamarai illeték és az általános jövedelmi pótadó alól. A gyári vállalatok mentesültek továbbá a telek megszerzése és átírása utáni illeték, a részvénytársaságok pedig egyéb bélyegek és illetékek alól (például részvények kibocsátása után). 29 Kemény Gábor 1866-tól 1888-ban bekövetkezett haláláig országgyűlési képviselő, 1878-1886-ig földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, illetve közmunka- és közlekedésügyi miniszter volt. 30 KN 1881. május 11. 31 KN 1881. május 12.
