Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
II. A nagy nemzedék, avagy adalékok a hazai nagyburzsoázia megítéléséhez
II. A nagy nemzedék, avagy adalékok a hazai nagyburzsoázia megítéléséhez 141 minek mennyi lesz az ára. A követel-tartozik szigorú logikájával összeegyeztethetetlen volt, amit vártak tőle. A „sose halunk meg” külső megnyilvánulásai még idegenebbek számára. Elhagyhatja ősei hitét, sőt még a disznóhúst sem utasítja feltétlenül vissza, de a hagyományok mégis sokkal mélyebben gyökereznek, mint maga a vallás. Egy-egy pohár bort még megiszik vacsora után, de hogy berúgjon? Ideje sincs rá. Hatvány Lajos Urak és emberek című regényének Bondy Zsigmondja mindent megtesz beolvadása érdekében.28 Birtokot vásárol, húgát hozzáadja egy mihaszna gójhoz, s a végén maga is beleszeret egy pénzszűkében szenvedő grófkisasszonyba. Undorodva veszi tudomásul a számára idegen üzleti szokásokat, mert ezek az urak - a miniszterig bezárólag - másként üzletelnek. De legyen, ha kell, veszteget, zsarol. Majd leül velük egy asztalhoz. És akkor jön az ivás meg a magyar nóta. Ez már az ő 48-as eredetű magyarságába se fér bele. Kezét lefogják, nehogy a kegyelmes úr arcába öntse a felkínált bort, de végül elégtételt vesz. Kegyetlen elégtételt, aláíratja vele a bérleti szerződést. Mert az ő üzletének ez a kérlelhetetlen szabálya. Hatvány Bondy Zsigmondot saját családja tagjairól mintázta, de regényének főhőse csak részben emlékeztet modelljeire. Arra semmiképp sem alkalmas, hogy rajta keresztül ismerjük meg a Hatvany-Deutsch család történetét, vagy akár csak asszimilációs folyamatát. Ok azok, akiknél - mint említettük - valóban felmerülhet a nemesség vásárlásának gyanúja, és 1879-es nemesítésük egyébként is viszonylag korainak számít. Földbirtokot, sőt birtokokat vásároltak, de ez életformájukban messze nem játszott olyan szerepet, mint a regénybeli Bondy Zsigmondnál. A családnak viszont csak a negyedik nemzedéke kezdett el kikeresztelkedni, s az általam is tárgyalt beházasodás (Bondy - gróf Mogrobegno) a harmadik nemzedéknél még teljesen elképzelhetetlen volt. Ezekkel a nem lényegtelen torzításokkal együtt Hatvány regénye szinte az egyetlen olyan magyar művészeti alkotás, amely, a realizmus szabályainak megfelelően, hitelesen ábrázolja a hazai nagyburzsoázia felemelkedését. Persze, amint azt a már korábban említett alkotások kapcsán is láthattuk, az ilyen művek fogadtatása nálunk szinte mindig komoly ellenérzésekkel jár együtt, amelyeknek sem a művészethez, sem a történelmi valósághoz nincs sok közük. Sajnos a saját szájíz szerinti interpretációk elvették Hatvány kedvét a regény folytatásának kiadásától, így a mű csonkán maradt ránk. A Deutsch család egyik legsajátosabb vonása, hogy viszonylag sokáig maradt vidéken, egészen pontosan Aradon, s cégüket csak a 19. század közepén helyezték át Pestre. A cégalapító Deutsch Ignác apja, Deutsch Ábrahám 1853-1865 között az aradi zsidó hitközség elnöke volt. Itt ténykedett nem sokkal korábban Chorin Áron (Chorin Ferenc nagyapja), a híres főrabbi. Deutsch Ábrahám gazdasági tevékenységéről semmit 28 Hatvány 1980.
