Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 6. Rövid kitekintés. Az ipartámogatás külföldön
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában 113 ban a szállítási érték 10%-át kellett csak lefizetni, míg a külföldi szállítóknál 20%-ot, de ez a valóságban nem biztosított kedvezőbb helyzetet a szerb vállalkozóknak, sőt a szkupscsina 1899-ben 15%-ra szállította le a külföldi cégek kaucióját.316 A Bulgáriában 1894-ben elfogadott első ipartámogatási törvény szintén magyar hatást tükröz. 15 évre adómentességet, a csak külföldön beszerezhető gépeknél és nyersanyagoknál vámmentességet, közszállítások esetében a külföldinél 15%-kal magasabb árat, ingyen telket és esetlegesen vízierőt is biztosított a legalább 20 munkást foglalkoztató (25 ezer frank befektetéssel létrejött) bányászati, vas- és fémipar, agyag- és üveg-, papír-, cukor-, vegyi- és textilipari üzemeknek, ugyanakkor nem volt feltétel, hogy az adott gyár új alapítás legyen.317 A törvény különösen a külföldi tőke beáramlását segítette elő. Az első két évben a törvény alapján létesült összes papír-, pamut-, fonó-, gyufa-, cukor-, szesz- és gyertyagyár külföldi érdekeltség volt.318 Egy 1897-ben elfogadott újabb törvény a közalkalmazottak és a képviselők számára előírta, hogy szolgálatuk alatt csak belföldön gyártott ruhát viselhetnek. A törvény mintegy 30 ezer főt érintett, és 4-5 millió frankot juttatott a bolgár ruházati iparnak.319 Az 1905 márciusában szentesített új ipartámogatási törvény különbséget tett a hagyományos és a pontosan meghatározott új iparágak között. Az előbbiek számára a korábbi kedvezményeken túlmenően 35%-os tarifakedvezményt biztosított. Az új iparágaknál a törvény minimálisan 20 ezer frank értékű gépet és hat hónapon át 15 munkás foglalkoztatását követelte meg, s teljes adómentességet, olcsó szenet, ingyen homokot, követ, kavicsot és agyagot, valamint közszállítási szerződést biztositott.320 1909-ig 266 üzem részesült állami kedvezményben, ezek közül 100 élelmiszeripari, 61 pedig textilipari gyártelep volt.321 Törökországban szintén 1899-ben készítettek a 10 ezer török font (105 ezer forint) alaptőkét meghaladó vállalatok számára ipartámogatási szabályzatot, amely ingyen telket, vízierő-felhasználást, gépek és szerszámok vámmentes behozatalát, 15 éves telekadó mentességet biztosított, valamint mentesítette a gyártmányokat a belsővám és szabadalmi díj alól.322 A balkáni ipartámogatás, mint ez a felsorolt példákból is látható, éppen a magyarországi hatására jött létre, de hatása nagyon is eltérő volt. Ez elsődlegesen a körülmények különbözőségéből adódott, s sok esetben inkább az iparosítás előfeltételeinek megteremtését célozta, semmint magát az iparosítást. Szerkezetileg szembetűnő a könnyűipar egyértelmű dominanciája és a külföldi tőke sokkal határozottabb szerepe. Sajátos hatás 316 MNLOLK2321-1899-84229. 317 Magyar Kereskedelmi Múzeum, 1895. 1. 318 Magyar Kereskedelmi Múzeum, 1897.25. 319 Magyar Kereskedelmi Múzeum, 1897.25. 320 GYOSZKözlemények, 1906. 20. 49-55. p. 321 Berend-Ránki 1976. 127. p. 322 Magyar Pénzügy, 1899. 49.
