Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 6. Rövid kitekintés. Az ipartámogatás külföldön
112 I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában 6. Rövid kitekintés. Az ipartámogatás külföldön A magyar ipartámogatáshoz formájában hasonló megoldási kísérletek jelentkeztek a Balkán országaiban is, de ezek mögött ritkán húzódott meg következetes iparosítási koncepció. A magyar példát elsőként Románia követte 1887-ben. Az ottani törvény alapján adó-, vám- és tarifakedvezményben, ingyen telekben részesültek, valamint a közszállításban előjogot kaptak a 25-nél több munkást foglalkoztató ipartelepek.306 1898-ig 150 vállalat részesült a törvény hatására állami kedvezményben,307 1902-ig pedig további 42 vállalat.308 A törvény a magyarhoz hasonlóan 15 év után, 1903-ban lejárt, s bár az új törvényt a kormány már 1904 márciusában beterjesztette, a gyakorlatban az 1887-es törvény maradt érvényben.309 1911 -re az állami kedvezményben részesített gyárak száma megközelítette az 500-at. 1912-ben került sor az új törvényjavaslat elfogadására, amely egyrészt kiszélesítette a kedvezményeket, másrészt kiterjesztette azokat a kisüzemekre is.310 Szerbiában az első, az 1893-as ipartámogatási törvény szinte teljesen hatástalan maradt.311 1898-ban a kereskedelmi és földművelési miniszter hasonló törvényjavaslatot terjesztett a szukpscsina elé, amely vámmentességet biztosított a gépekre, szerszámokra, egyéb berendezési tárgyakra, nyersanyagokra és félgyártmányokra, valamint a kivitt termékekre. A közvetlen adók és pótadók, kiviteli illetékek alóli mentesség mellett egyéb kedvezményeket is adott (favágási jog, vízi-erő felhasználási jog, ingyen homok, kő, salak stb., az állami bányákból szén önköltségesen, egy hektár ingyen telek, közlekedéshez ingyen telek, 25%-os vasúti díjkedvezmény, közszállításoknál 10%-kal magasabb vételár a világpiaci árnál) 10 évre, illetve az egymillió dinárnál nagyobb tőkebefektetéseknél, valamint a különösen fontos létesítményeknél 20 évre.312 A kedvezményben részesítés feltétele volt minimálisan 50 munkás foglalkoztatása, a korszerűség, a fiatal munkások képzése, a beteg- és baleset-biztosítás, továbbá hogy az alapítás után öt évvel a munkásoknak legalább fele szerb legyen. Bár ez a törvény átfogóbb volt az elsőnél, lényeges hatást Szerbia iparosítására nem gyakorolt.313 1910-ig mindösz- sze 94 gyár részesült állami kedvezményben.314 Hasonlóképpen nem vezettek lényeges eredményre az egyéb iparpártolás jellegű intézkedések sem. így 1897-ben miniszteri rendelet tiltotta, hogy vásárokon importált árukat árusítsanak.315 A hadseregszállítás306 Berend-Ránki 1976. 126. p. 307 Magyar Pénzügy, 1899.24. 308 Berend-Ránki 1976. 126. p. 309 GYOSZKözlemények, 1905. 20. 56. p. 310 Berend-Ránki 1976. 126. p. 311 Berend-Ránki 1976. 126. p. 312 Magyar Pénzügy, 1898. 32. 313 GYOSZ Közlemények, 1905. 20. 47—49. p. 314 Berend-Ránki 1976. 127. p. 315 Magyar Kereskedelmi Múzeum, 1897.25.
