Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Bácskai Vera: Budapest története 1686-1873 - A „névleges" főváros a XVIII. században - A kereskedelmi központtá alakulás

szolgálása polgári elemek és falusi bevándorlók tömegének nyújtott megélhetést. Ez alapozta meg a fővárosok rendkívül gyors, a többi városokét felülmúló növekedését. A fővárosok az állam erejét, gazdagságát voltak hivatottak tükrözni, ezért grandiózus rendezési tervek születtek, és a nagyszabású, kincstári finanszírozású építkezések eredményeképpen jöttek létre a várostörténeti irodalomban barokk városnak nevezett fővárosok. A magyar főváros nélkülözte mindazokat az előnyöket, amelyek a legtöbb európai főváros felemelkedését elősegítették. A központi államhatalom erősödése inkább a fejlődés ellen hatott, hiszen a török kiűzése után az ország a Habsburg birodalom részévé vált. A birodalom fővárosa, az udvar és a kormányhatóságok székhelye Bécs volt, ez a város élvezte mindazokat az előnyöket, amelyeket az országos igazgatási központ szerepköre és a székvárosát díszessé, reprezentatívvá alakítani kívánó uralkodói bőkezű gondoskodás Európa fővárosainak és hercegi székhelyeinek nyújtott. A kiváltságlevél ugyan Budát metropolisnak nevezte, azaz a város visszanyerte régi fővárosi titulusát, ez azonban a XVIII. század végéig üres cím maradt. A török kiűzése után az ország a Habsburg birodalom részévé vált, a birodalom fővárosa, az udvar és a kormányhatóságok székhelye Bécs volt. Buda valójában még a tartományi központ szerepét sem töltötte be a XVIII. század végéig. A magyar kormányszervek Pozsonyban működtek, itt tartotta üléseit az országgyűlés is. Buda tehát a felszabadulást követően csak nevében volt főváros, funkcióit tekintve nem. Sem szerepkörét, sem népességszámát tekintve nem emelkedett ki jelentősen a magyarországi városok sorából, amennyiben csaknem egy évszázadra egy nem túl tág vonzáskörzet kézművesipari és kereskedelmi központjává süllyedt. Jelentőségét hosszú évtizedeken át messze meghaladta a kormányhatóságok és az országgyűlés székhelyéül szolgáló Pozsony, vagy a régiók közötti kereskedelem kiemelkedő forgalmi csomópontját alkotó Debrecen. A kereskedelmi központtá alakulás Buda és Pest felvirágzását, a magyar városhálózat csúcsává, valóságos fővárossá emelkedését elsősorban igen kedvező földrajzi fekvésük - az ország közepén, a Duna mentén és számos fontos szárazföldi út találkozásában- alapozta meg. Tehát 79