Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Budapest területének története a budai magyar polgárok egyenjogúsításától a németek kitelepítéséig (1439-1529) - 1.) Gazdasági élet

akarták összekötni. Lukácsot - akit másként Orévinek is neveztek - még abban az évben csanádi püspöknek nevezték ki, a kancellárságot azonban megtartotta. 1397-ben székét a váradi püspökségre cserélte fel, és úgy tűnik, ezek után az egyetem lassan elhalt. Az egyetemalapítási terv azonban fennmaradt, 1410-ben újjáalapították. E szerint az egyetemnek megvolt szabályosan mind a négy kara, ismerünk is itt végzett hallgatókat. A konstanzi zsinaton is képviseltette magát az universitas. Utána azonban újból elhalt. Talán azzal volt ez kapcsolatban, hogy nem rendelkezett megfelelő anyagi alappal, és a káptalan tagjai sem álltak mellé. Az irodalmi életről kevés adat maradt. Történészeink szerint a XIII. század második felében a magyar krónikát Ákos mester budai prépost dolgozta át, és ő tőle származhat az ún. hun krónika is. A krónika XIV. századi folytatásait ferences szerzőkhöz köthetjük, akik ugyancsak Budán működhettek. Budapest területének története a budai magyar polgárok egyenjogúsításától a németek kitelepítéséig (1439-1529) 1.) Gazdasági élet Ebben a korban zárkózott fel Pest jobbparti testvérvárosa mellé, és a két város között bizonyos mértékű gazdasági felzárkózás mutatható ki. A külföldiek ekkor Budát és Pestet már gazdasági egységnek tekintették. 1536-ban Oláh Miklós, a későbbi esztergomi érsek így ír: „Buda városa híres az olasz, német, lengyel és korszakunkban török kereskedőkről is, akik ide, mintegy egész Magyarország gazdasági központjába (emporium) jönnek össze." Pestről ezt mondja: „Borairól ... és ezenkívül minden más áruiról is híres. Nagy a kereskedők ideözönlése. Lengyelek, sziléziaiak és több más nemzetbeliek vásárolnak itt bort." A mohácsi csata után a bécsi Johannes Cuspinianus, aki korábban többször fordult meg császári követként a budai udvarban, így ír a német fejedelmekhez: „(ti) akik olykor Budán voltatok, ahonnan alattvalóitok Bajorországból, a Svábföldről és a Rajna vidékéről gyakran élelmiszert szereztek be, mint egy ilyen gazdag kereskedelmi központból." 0 is az „emporium" szót használta. A XV. század második felében és a XVI. század elején rendszeresen Budán tartózkodott udvarával a király, itt működtek a királyi hivatalok és bíróságok, a 47