Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - A háborús évek és az ostrom

ket (sajtócenzúra, ármaximálás, az ipari nyersanyagok zárolása). 1940-től azután kezdetét vette a háború idején már szinte megszokottnak számító jegyrendszer bevezetése (zsírra, cukorra), a vendéglőkben megjelentek a hústalan napok és korlátozni kezdték az energia- és tüzelőanyag szolgáltatást is. A fogyasztási javak egyre szigorodó kény szergazdálkodása gyorsan megteremtette a feketepiacot. Az élelmiszerekkel folytatott spekuláció letörésében közvetlenül a városi közüzemek (a Községi Kenyérgyár, a Községi Lóhúsüzem, a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Rt.) jutottak nagy szerephez, melyek a készletek összegyűjtését és forgalmazását is magukra vállalták ezekben az években. A háborúba való belépésünket követően egységes jegyrendszert vezettek be a „közellátási Nagy-Budapesten", A háború olyanformán is éreztette hatását Budapesten, hogy már 1942 őszén néhány elszórt légitámadás érte a fővárost, igaz, súlyosabb bombázásokra 1944 tavaszától kerül csak sor. A légitámadásoknak azért is könnyen célpontjává lett Budapest, mert ide koncentrálódott a haditermelés: a bombázások később is főként a gyárépületekre irányultak. A háborús végjáték kezdő időpontja 1944. március 19-e, amikor a német hadsereg ellenállás nélkül bevonult Budapestre, s ezzel megindult az ország német megszállása. A magyar fővárosban berendezkedő nácizmus első teendői közé tartozott a magyarországi zsidóság koncentrációs táborokba hurcolása. A Gestapo irányításával és a magyar csendőrség aktív közreműködésével végrehajtott akció a fővárosban internált 1200-1500 zsidó elszállításával indult (április 28.), majd a főváros környéki zsidó népesség kiszállításával folytatódott. Magában a városban is hamarosan megkezdődött a zsidóság összeköltöztetése: április 7-én a hatóságok 1840 ún. csillagos házat jelöltek ki és ide költöztettek nagyjából 170 ezer embert. A családok általában egyetlen szobában zsúfolódtak össze. Más téren is megnyilvánult a zsidók alapvető emberi jogainak durva megsértése: sárga csillag viselésére kényszerítették, majd korlátozták őket a nyilvános helyek használatában. Az összeköltöztetés későbbi deportálásukat készítette volna elő, ám ez végül elmaradt. A vidéki zsidóság százezreinek a haláltáborokba szállítását követően július folyamán Horthy, nemzetközi nyomásra, éppen akkor függesztette fel a zsidóság deportálását, amikor a fővárosi zsidóság következett volna. A nyilas hatalomátvételt követően, a hatóságok november 29-én rendelték el a pesti gettó felállítását a Király-Kertész-Dohány utcák és a Károly körút által határolt városnegyedben. December 10-éÍg ebbe a palánkokkkal övezett térségbe költöztették át a főváros megmaradt, főleg öregek, gyerekek és betegek alkotta zsidó 238