Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - A lakáshelyzet javítása és a községi szociálpolitika

A megismételt akció sem terjedt ki ennél tágabb körre. Mégis: e szociálpolitikai in­tézkedésével a főváros példát mutatott a jóléti gondoskodás lehetséges irányára és kívánatos stratégiájára nézve. A községi szociálpolitika alapjainak a megteremtése mellett nem kevésbé jelen­tős a municipális kultúr- és művelődéspolitika kibontakoztatása sem. Ennek kere­tében az elemi (és polgári) iskolai hálózat jelentős mérvű fejlesztése került első­ként napirendre, amely korán, 1901 -ben elkezdődött, midőn Bárczy lett a közokta­tási ügyosztály vezetője. Polgármesterré történt megválasztásáig 12 elemi és 10 polgári iskola készült el. A munka ezt követően is folyt tovább, s 1909-et követően végül 55 új iskola, illetve 24 óvoda épült. Az új iskolák zöme az ekkor még csak ki­épülőben lévő munkáslakta küvárosokban létesült. Ezzel párhuzamosan kezdetét vette az oktatás szervezeti és szakmai átszervezése. Bár végül nem sikerült létre­hozni a külön fővárosi tanítóképzőt, viszont beindult a fővárosi irányítású önálló szakfelügyelet, és 1912-ben megnyitotta kapuit a pedagógusok továbbképzését el­látó Pedagógiai Szeminárium. A művelődéspolitika terén minden bizonnyal a Szabó Ervin elképzeléseit meg­valósító Fővárosi Könyvtár megalapítása volt a legjelentősebb fejlemény. A Szabó irányításával 1912-ben megnyitott könyvtár nyomában az első fiókkönyvtárak is hamarosan megjelentek. A főváros mint a művészet mecénása szintén új szerep­körben lépett fel ez idő tájt. Az 1892-ben alapított és minden évben odaítélt Ferenc József koronázási jubileumi díjak ekkori kedvezményezettjei már nem csak a kon­zervatív alkotók köréből verbuválódtak mint korábban. így 1908-ban Gulácsy La­jos, 1909-ben Ady Endre, 1912-ben pedig Vedres Márk és több hozzájuk hasonló alkotóművész részesült a díjban. A város azzal is segítette a művészeket, hogy a kislakásépítő akció keretében a Százados úton külön müvészkolóniát épített szá­mukra. Az ambiciózus községi középítkezések ugyanakkor nemcsak határozott szociális céljaik, hanem esztétikai kvalitásaik folytán is kiemelkedtek a sorból. A város olyan fiatal építészek számára igyekezett megbízásokat juttatni, akik töb­bé-kevésbé már elszakadtak a késő historizmus eklekticizmusától, s egyúttal ma­gyaros stíluselemek alkalmazásával is kísérleteztek (mint Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Kozma Lajos), vagy pedig a szecessziós formaelveket követték (Komor Marcell, Jakab Dezső), sőt a premodern építészet híveivé szegődtek (Lajta Béla). 205

Next

/
Thumbnails
Contents