Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - Fővárosból „székváros" és a millennium

hogy egyének, cégek, társulatok, szövetkezetek pályázhattak a hatósági közvetítői feladat ellátásra és a Vásárcsarnok Bizottság állította ki jogosítványukat. A közvetítők az eladási ár legföljebb 8%-ának a fejében végezték e bizományosi tevékenységet. 1900-ban például 234 község termelői álltak beszállítói kapcsolatban az intézménnyel. A vásárcsarnoki rendszer budapesti meghonosítása ajárva-kelve és a nyílt piaci árusítás kiszorítását célozta, ám már egy évtized múlva kiderült: erre nincs igazán esély. S noha a kényszerítő körülmények hatására a Központi Városháza udvarán és a Batthyány téren is megnyílt egy újabb fedett vásárcsarnok a XX. század elején, a nyílt piaci árusítás (vásárcsarnoki ellenőrzés mellett) újból erőre kapott a századelőn. A közegészségügy kérdésének a kórházügy vált ekkoriban az egyik elsőrendű intézményi biztosítékává. A főváros az 1880-as években többet költött kórházépítésre és azok fejlesztésére, mint csatornázásra. Budapestnek az egyesítéskor két kórháza volt: a pesti oldalon a Rókus összesen 1200, a budai Szent János kórház pedig 300 beteget tudott fogadni. A tanács ugyan már 1873-ban pályázatot hirdetett, ám a sikeres pályázat ellenére az építkezés csak öt év múlva vette kezdetét és így 1885-ben nyílhatott meg a Szent István Kórház. Az épület Hauszmann Alajos, a tervpályázaton első díjat nyert elképzelései alapján készült, akit a tanács a tiszti főorvossal az oldalán még külföldre is kiküldött az újabban épült kórházak tanulmányozása végett. Mint Hauszmann a naplójában írja: „1879 tavasszal indultunk Bécsbe, Berlin, Hamburg, Drezda, Lipcse és Heidelbergben jártunk, mely városokban részben barakkrendszerrel történtek kísérletek, részben pedig már új kórházakat építettek. Bécsben nem volt mit nézni, itt még rosszabb viszonyokat találtunk, mint nálunk. De Berlinben éppen akkor készült el a legelső pavillon-rendszerű kórház a 'Friedrichshaus' [...] Ennek a kórháznak alapos tanulmányozása volt feladatunk, és igen sok elfogadható részletet találtunk, melyek az Üllői úti kórháznál felhasználva lettek." Az első immár valóban modern hazai kórházépület jelentette a későbbiekben a mintát a kórházépítkezések számára, melyek sorában a budai oldalon az Új Szent János Kórház, és a Szent Margit Kórház, Pesten pedig a Szent László Kórház, valamint a Szent Gellért járvány kórház épült meg. A kórházak 1873 után még jóidéig szegényházi funkciót is betöltöttek, a helyzet e téren akkor változott meg lényegesen, amikor az 1891 -ben felállított Betegápolási Alap révén az állam immár maga is részt vállalt a szegénybetegek kórházi ellátásának a finanszírozásából. 156