Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

A budapesti rendőrség tevékenysége a nyilas hatalomátvételtől a főváros körüli ostromgyűrű bezáródásáig

feladata volt a városrész lezárása s a zsidók eltávozásának megakadályozása. Az egyes csoportok létszáma 100 főnél nagyobb nem lehetett, hogy az amúgy is túlterhelt hidak és utak forgalmát ne akadályozzák. A Zsidó Tanács az 1944. december 10-e előtt a gettóba beterelteket kizárólag a már korábban kijelölt sárga csillagos házakba helyezhette el. Ez időpontig a gettó területén lévő nem zsidó lakosságot elköltöztették. A rendőrség a majdani gettón kívüli csillagos házakból ezerszámra terelte a zsidókat a Síp utcai székházhoz, majd onnan a már amúgy is túlzsúfolt házakba brutális módon behajtották őket. A „beköltöző" üldözöttek csak azt hozhatták magukkal, amit a kezükben elbírtak, de számtalan esetben még útközben a nyilas pártszolgálatosok, a kormány vagyonelkobzó rendeletére hivatkozva, csekély megmaradt értékeiket is elrabolták tőlük. A Zsidó Tanács lakásosztálya a tömeget utólag megpróbálta arányosan szétosztani a rendelkezésre álló épületekben, de a túlzsúfoltság nem volt megszüntethető. A rendőrség a nyilas pártszolgálatosok és a csendőrség alakulataival együtt, fegyveres erőt biztosított a Szálasi kormányzat zsidóellenes intézkedéseinek megvalósításához, mégis, a rablások és gyilkosságok eseteiben folytatott nyomozásaival és egyes rendőrök fegyverhasználatával egyre inkább elégedetlenséget váltott ki az alsóbbszintű nyilas vezetők körében. November végén a Gera József pártvezető elnökletével a pártszolgálatosok atrocitásai ügyében, rendőrségi és nyilas vezetők részvételével tartott értekezleten, utóbbiak azt a vádat hangoztatták a törvényes eljárásokat szorgalmazó rendőrtisztek felszólalásaira adott válaszukban, hogy a rendőrség nem nyilas szellemben dolgozik, jóllehet már nyilas éra van. Hiába hivatkozott Gera Vájna belügyminiszter gyilkosságokat elítélő állásfoglalására, hogy azok ártanak a pártnak és hangoztatta Szálai Pál is, hogy az atrocitásokat a párt érdekében kell kinyomozni. Az értekezleten elhangzottakból nyilvánvalóvá vált, hogy a pártszolgálat a legalantasabb ösztönöktől vezéreltetve jár el nemcsak a zsidósággal szemben, hanem a főváros életének vala mennyi területén. Az értekezlet negatív eredménye volt, hogy a nyilasérzelmű Hódosy Pál ny. csendőrezredes, a rendőrség országos felügyelője nem támogatta a főváros utcáin eluralkodott erőszak elleni határozott fellépést, hanem bizonyos látszatintézkedésekjavasolásán túl, a rendőrség katonai jellegű átszervezésével és Nagy Valér megbízott főkapitány leváltásával, a nyilaspárt kritikájának kívánt eleget tenni. A Hódosy-féle átszervezés nyomán bevezették a rendőrségnél a katonai rendfokozatokat, rangjelzéseket és a rendőri szervezetet a katonai formációknak megfelelően alakították át. Nagy Valért, aki a törvényességi követelmények hangoztatásával 52