Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Szálai Pál tevékenysége a budapesti rendőr-főkapitányságon (1944. november 23.-1944. december 25.)

kivégzések száma, mert a meggyilkoltak holttesteit elvitte a víz s így nem maradt látható nyoma a gyilkosságoknak. Gera kifogásolta Hódosy javaslatait, de mert személyi gyengeségénél fogva nem tudott kellő erélyt tanúsítani, nem is volt megfelelő foganatja fellépésének. Mindenesetre a rendőrség ekkor még valamennyi bejelentett atrocitás ügyében lefolytatotta a nyomozást s előállította a tetteseket, akiket azonban rövid időn belül, éppen az alsóbb nyilas pártszervek fegyveres erővel alátámasztott tiltakozása nyomán, amit még Szálai sem tudott meggátolni, szabadon engedni kényszerült. Ilyen körülmények közepette Szálai csupán egyedi ügyekben adhatta tanújelét megváltozott felfogásának és segíteni akarásának. „Valahogy elterjedt, hogy én tudok segíteni és akarok is. Sok ember kért hozzám bebocsájtást és kapott... jöttek panaszkodni, hogy a nyilasok elhurcolják a párt rendeletére az elhagyott lakásokból a zsidó és egyéb üldözöttek vagyonát. Rendeletet bocsájtottam ki, amely a sajtóban is megjelent, hogy csak nyílt parancs ellenében vihetik el az ingóságokat, amit a házmestereknek le kell adni az eltulajdonító nevének és lakáscímének feltüntetésével ... Sokan jöttek, ha tudok adjak engedélyt, hogy az elhagyott lakásokba visszatérhessenek és élelmiszereket s valamit az ingóságokból elvihessenek. Én minden esetben kiadtam a parancsot."

3 A németek által Dachauba hurcolt Kemény Gábor rendőrtanácsos üldözöttnek számító feleségét támogatta, saját lakását ajánlva fel átmenetileg, majd teljes aláírású nyílt levelezőlapon számolt be a koncentrációs táborban lévő férjnek felesége megmentéséről. Hasonlóan segítségére volt az édesanyjával egy házban lakó, üldözöttnek számító özv. Szilágyinénak, akinek néhai katonatiszt férje érdemeire hivatkozással tette lehetővé lakásában történő visszamaradását. A neves színművészt, Rózsahegyi Kálmánt, akit Hain Péter pribékjei a Majestic szállóba hurcoltak és családját villájából kizavarták, utasítására szabadon engedték és az országos pártszolgálat vezetősége által elfoglalt villát sértetlenül visszaadatta részére. Ujraindíttatta a zsidó tulajdonként bezárt Kulcsár és Huppert féle tisztítóüzemet, és felszabadította az ott tárolt többszáz tételnyi, főleg üldözött zsidók által tisztítani beadott ruhacsomagot. Az üzem vezetőjét is mentesítette a gettóba történő bevonulás kötelezettsége alól. A nyilasok által letartóztatott és a nyilasházakba hurcolt nem zsidó személyek hozzátartozói is tömegesen keresték fel Szálait. Az ilyen esetek mögött zömében bosszúból történt följelentések, zsarolási manőverek vagy közönséges leszámolások álltak. Szálai telefonutasításai rendszerint eredménytelenek lévén, ő maga kereste fel a nyilasházak vezetőit s interveniált a lefogottak érdekében. Többnyire 33