Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Szálai Pál tevékenysége a budapesti rendőr-főkapitányságon (1944. november 23.-1944. december 25.)

Szálai Pál tevékenysége a budapesti rendőr-főkapitányságon (1944. november 23-1944. december 25.) 1944. november 23-án Szálai, a középtermetű, vékony, nyílt tekintetű fiatalember, a nyilaspárt budapesti főkerület-vezetőjének a belügyminiszter utasítására kiadott pártösszekötői megbízóleve birtokában megjelent a főkapitányság Ferenc József téri épületében." Urs Nándor volt főkapitány-helyettes szobáját és hivatali helyiségeit bocsátották rendelkezésére. Nagyméretű íróasztalán több telefonkészülék volt, háta mögé a falra Szálasi Ferenc felnagyított arcképét és egy árpádsávos nyilas zászlót erősítettek fel. Előszobájában a hivatali titkárság beosztottam kívül két rendőr is tartózkodott, akiknek feladata — egyebek mellett — a pártösszekötő biztonságán való őrködés volt. Rendelkezésére állt továbbá egy rekvirált Buick rendőrségi személyautó sofőrrel. Hivatalos útjain a két rendőr is vele tartott. Szálai fekete színű civil ruhában járt, nyilas pártjelvénnyel és zöld inget hordott. Fegyvert és nyilas karszalagot nem viselt. Szálait főkapitányi értekezleten, az összes osztályvezető jelenlétében iktatták be hivatalába. A rendőrség országos vezetője, főfelügyelője, a nyilasok által kinevezett Hódosy (Stróbl) Pál r. vezérezredes, volt ny. csendőrezredes, régi titkos nyilas párttag és a még az előző rezsim által a budapesti főkapitányság vezetésével megbízott Nagy Valér r. vezérőrnagy, főkapitány-helyettes, akik készséggel hajtották végre a nyilas vezérkar utasításait, érthetően nem nézték jó szemmel a mintegy politikai megbízottként föléjük helyezett Szálai működését. Szálai azonban, aki valamennyi, a főkapitányságra beérkező jelentésből másolatot kapott, közvetlenül nem élt „rettenetes nagy hatalmával" és mindig a hivatalos szolgálati út betartásával intézkedett. A rendőrtisztek mégis érezték, hogy ő, a nyilaspárt megbízottja, a „valóságos feje" a főkapitányságnak.' Szálait hivatalának elfoglalása után sorra keresték fel a rendőrtisztek. Jórészük csak a szokásos „belső információt" adta le kollégáiról. Ezeknek Szálai kijelentette, hogy a múlt nem számít, mindenki rehabilitálva van, csak a jelenlegi tevékenysége alapján bírálják el magatartását. Különben is a szolgálati út betartásával, szabályos írásbeli bejelentést kért minden ügyben. Mások, akik szívükön viselték, hogy a főváros utcáin rend és biztonság legyen, különösen a nyilas pártszolgála31