Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Szálai Pál életútja 1944-ig

Szálai Pál életútja 1944-ig 1915-ben született Budapesten. Szülei már fiatal korában elváltak s őt jórészt édesanyja és bátyja, Győző nevelte. Édesapja a kereskedelemben dolgozott, esetenként ügynökösködött. Édesanyja résztvett a szociáldemokrata ifjúsági szervezkedésben és az 1919-1922 években a VIII. kerületi gyermekbarát mozgalom egyik vezetője. A család egy Rákóczi úti bérlakásban, nagyon szerény körülmények között élt. Szálai 1929-ben, a gazdasági válság kirobbanásának évében fejezte be iskolai tanulmányait. 14 éves korában mindenféle szakképzettség nélkül kikerült a polgári iskolából. Életpályájával kapcsolatban semmiféle elképzelése, terve nem volt. Szívvel-lélekkel vett részt a cserkész mozgalomban, ott szerzett barátai és élményei meghatározónak bizonyultak a későbbi években. Megpróbálkozott Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzésével, de anyagiak hiánya miatt hamar fel kellett hagynia a színinövendék-életformával. Végül bátyja könyvüzletébe állt be. Kapcsolatai és könyvkereskedői ismeretei révén önállósodni próbált: bérelt üzlethelyiségben, bizományban vásárolt könyvkészlettel, új és használt könyvek antikváriumi adásvételével és kölcsönzésével foglalkozott. Az igyekvő fiatal kereskedőre vevőköréből többen is felfigyeltek. A könyvkereskedés nagyon szerény jövedelmet biztosított. 1939-ben Szálai 4000 P. értékű könyvkészlettel és egy kétszobás bérlakással rendelkezett. A könyvkereskedés egyben nagy olvasási lehetőséget jelentett a szociális kérdések iránt fogékony ifjú kereskedőnek. A cserkészet keretében részt vehetett külföldi túrákon, bestseller könyveiből megismerhette a felső tízezer, az arisztokiácia életét. 0 maga pedig az állandó létbizonytalanság körülményei közepette, a gazdasági válságtól sújtott fővárosban élt. Mire számíthatott? Gyors felemelkedésre, vagy egyéniségének és olvasottságának megfelelő életkörülményekre aligha. Jó megjelenésű, környezetében figyelmet kiváltó, tetterős fiatalember volt. Érthetően a politikai mozgalmak irányába tájékozódott: „Engem vonzott a szocialista szó" — írja visszaemlékezésében s hozzáteszi, hogy nagy hatást gyakorolt rá a nemzeti jelleg kihangsúlyozása. 1936-tól kezdődőleg egyre gyakrabban vett részt a Magyar Nemzeti Szocialista Párt-Hungarista Mozgalom gyűlésein. 1937-ben egy rendbontássá fajuló tüntetés alkalmából őt is letartóztatják s a Szerb utcai rendőrkapitánysági épületbe zárták. 21