Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Szálai Pál életútja 1944-ig

Az itt működő titkos nyilas sejt tagjai beléptették a Szálasi pártba. Szálai eleinte nagyon komolyan vette a nemzetiszocialista szólamokat, idealista nyilas volt — írja róla Márer György újságíró a Fáklya című demokrata hetilapban.

1 A pártvezetés hamar felfigyelt rá és különböző pártfunkciók ellátásával bízták meg. 1938 áprilisától a VII. kerületi szervezet pénztárosa, majd a párt feloszlatását követően megalakult Nyilaskeresztes Párt Budapesti Főkerülete itjúsági vezetőjévé nevezték ki. Működésére rövidesen a rendőrség is felfigyelt. 1938-ban rövidtartalmú felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Több ízben volt internáló táborok lakója. A rendőrségi-igazságszolgáltatási szervek azonban nem tudták meggátolni Szálai pártszervezői munkáját. A Budapesti Királyi Ügyészség 1939. október 18-án kelt vádirata szerint Bagosy Zoltánnal és öt vádlott-társával együtt 1939 júniusában Ifjúsági Szervezet elnevezéssel a nyilaspárt karhatalmi alakulatának előképzési iskoláját hozták létre. Az új szervezet célja a fiatalabb párttagoknak a karhatalmi alakulatba történő besorolás előtt katonai gyakorlati és elméleti jellegű kiképzésben való részesítése volt. Ennek során kirándulásokat szerveztek esetenként 120—150 fiatal részvételével, melyek keretében katonai fegyelmezési és járőrgyakorlatokat végeztettek. Az 1939. augusztus 13-án a Csillebércen rendezett gyakorlatot a párt akkori ifjúsági vezetői, Szálai későbbi vádlott-társai is megszemlélték. Az egységekbe felsorakozott fiatalok előtt Szálai beszédet mondott, melynek lényege az volt, hogy a kirándulás célja a hatalom megszerzésére irányuló szervezkedés elősegítése és a hatalomátvételt követően a karhatalmi-rendőri szolgálat végzésének előkészítése. Szólt a rendőrspiclik leleplezéséről, valamint a közöttük megbúvó árulók kiszűréséről és megbüntetéséről. Ezután elénekelték a nyilas indulót. Szálai nem tudta, hogy a közelben figyeltek a politikai rendőrség detektívjei, akiknek feljelentése alapján letartóztatták és bíróság elé állították. Védekezése szerint az itjúsági szervezetet nem nevezte forradalmi alakulatnak, melynek célja a hatalomátvétel esetében a rendőri feladatok ellátása, hanem csupán a párt célkitűzései iránt érdeklődő fiatalokat kívánta nemzeti szocialista nevelésben részesíteni, hogy egy valamiféle politikai érettségi vizsga után a párt rendes tagjai sorába kerülhessenek. A Budapesti Királyi Büntető Törvényszék mint külön bíróság 5-ös tanácsa gyorsított eljárás keretében először 1939. november 29-én, majd 1940. január 27-én tárgyalta az ügyet. A vádlottakat bűnösnek találták, Szálait és Bagosyt 8-8 hónapi börtönre ítélték. Az ügyész és a védők semmisségi panasszal éltek, amelyet a Kúria 1940. április 18-án vizsgált meg. Az államfelforgatás büntette miatt indult eljárás 22